Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
28 88. Szalonaa (edelénvi j, X Csiszolt kőbalta. H: 6.9, v: 2,5, v: 2 cm. Erős Károly ajándéka. Miskolc, leltsz. 53.214.1. 89. Szendrő-Ördö ggáti C-sengőbarlang (edelénvi t). A barlangban 1932-ben Megay Géza végzett próbaásatást Ugyanő 1935-ben is ásatott itt. Mindkét alkalommal bővebb bükki tipusú leletanyag jött elő. Később Thuránszky István ajándékképpen leletek kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba és a miskolci Múzeumba is. A finom kivitelű kerámiából mindenek előtt is két többé-kevésbé ép edény említendő meg. Az egyik félkörös vonalkötegekkel díszített bombaalakú edény (Miskolc, leltsz.: 53.49.XXXI IL20.). a másik csak megközelítően bombaalakú, a vonalkötegei pedig fent kétszeres derékszöges tö réssel záródnak, peremén ugyanakkor pontsoros díszítés látható (53.49.2.XXXIII.21.) A többi töredék általában gazdagon díszített, (XXXII, XXXIILtábla) a Bükk II stílus emléke. Főként félkörívesek a vonalkötegek, de nem egy csúcsíves is van, továbbá spirálisosan tovafutó kötegek is. A kötegek közeit kitöltő minták között a halszálkamintát is megtaláljuk. Kettős vo nalakból alkotott hálóminta is feltalálható, elvétve pedig meandrikus vonalak (a Bükk III stílusra emlékeztetők.) A perem alatt körökből, ilt futókutya-szerű mintából alkotott záródíszités fordul elő. Gyakori még a tűzdelés. Mindezek a minták egy vöröses szinű durvább kerámián is fellépnek, az anyagnak megfelelő durvább kivitelben. A szokásos díszítetlen házikerámia is jelen van, Edénykiöntők egy két vagy több nyílással, továbbá álkiöntők is előfordulnak, a jelen esetben a durva kerámia töredékein. Említésre érdemes még egy finomabb anyagból készült sima felületű edény töredéke, amelynek pereme és az oldalán levő plasztikus léc rovátkolt. Három kőbalta - az egyik trapézalakú, a másik is hasonló, csak oldalai párhuzamosak, a harmadik, töredékes, kaptafaalakú - továbbá egy fenőkő, végül kova és obszidián pengék is vannak a gyűjteményekbe jutott anyagban. Miskolc, lelLsz.: 53.46.1-3: 53.47.1-7: 53.48.1; 53.49.1-5 53.50.fc, 53.94.t 53.180.1. MNM.Ielt.sz.: 51.91.2-3: cserépleltár: 12/1947. 90. Marton vi Barlang. (Edelénvi i). Rendszeres ásatás a barlangban nem történt Mindössze egy nagyméretű, vastagabb falu edény töredékét ismerjük a barlangból, amelynek külső felületét egymástól nagyobb távolságban körívben futó párhuzamos vonalak díszítik (protobükki jellegű). A töredék egyik sarka átfúrt Miskolc, leltsz,: 53,121.1. 91. Abau.idevecser (encsi i). Irodalom: Korekí-Vadnai sírlelet Miskolci Múzeum Évkönyve 1957. Közelebbi megjelölés nélkülözv. Elekes Antalné ajándékából őriz a miskolci múzeum egy ép edényt (Ltsz.: 53.100.1.) A bombaalakú kis edény hasán lévő rovátkolt borda két részre bontja a díszítést A felső és alsó része 4 részre oszlik, egymást váltó spirális és hálómintás díszítéssel, egyenes vonalakkal keretezett me zőben. A perem alatt két mező kőzött 2-2 átlyukasztás látható. Az ajándékozó bemondása szerint festék volt benne. M: 5 08, Pá: 5, Fá: 3.7 cm. Ép volta feltételezi, hogy sírmelléklet volt Abaujdevecserről közelebbi lelőhely nélkül gazdag bükki anyag található a kosicei (Kassa.) múzeumban.iegnagyobb érdeklődésre számottartó az 57 «hengeres idomú agyag pálcika amelyeknek egyik-másika a régen átfúrt Formában megegyeznek a Tállyán talált agyagphaliusokkal A kerámia töredék között több a vonaldíszes kerámia díszítésére emlékeztet s képviselve van a csövestalpú tál zárt vonalú vonaldísszel. A bükki díszítések között a sok szabad tér kihagyásával párosult íves vonalú bekarcolás a leggyakoribb. Egy kisebb edénytöredéken a textilminta is megjelenik, A leltárt sok obszidián penge és nucleus, tűzkőpengék, szilánkok, ütőkövek egészítik ki, ami bizonyossá teszi, hogy a leletanyag telepről származik.
