Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A bükki kultura elterjedése magyarországon

22 évi ásatás (Ltsz.: 7461-7873) és Tompa 1928-ban végzett anyaga fele részét Szintén a MM-ban van, az 1948-ban Megay Géza által végzett 1 gödör feltárásából származó anyag (Ltsz. 14567-14651) is MM-ban van. MMRo-n lévő anyag leltári száma: A* 1948. évi ásatási anyag 15.1948.1-301 alatt yan naplózva. Afo/om[J] 1937 és 1930. éri ásatások tsrü/ete 1948. éri próbaásatások gödrei A bükki kultúra szabadföldi telepei között legjobban ismert és viszonylag legjobban * átkutatott területe. A lelőhely a derékegyházi dűküben van. patak által szegélyezett kiemelkedő platón. (Lásd 15.sz. rajz) Leszih Andor 1926 évi kisebb feltárása után indult meg Tompa F. és C.G.

Clarke nagyszabású ásatása. A telepjelenségeket Tompa munkáiban csak nagy vonásokban érintette, a többezer töredék legjelentősebb részét közölte. 1948-ban Megay Géza előkészítő kutatást, majd 1948 szept 27- old.9. kőzött Csalog-Patay-Korek munkaközösség végzett feltárást Az ásatás egyik célja az volt hogy tisztázzuk a bükki kul túra szabadföldi telepeinek települési viszonyait és formáit amelyeid)ől az eddigi publi kációk szűkszavúsága miatt nagyon keveset tudtunk. A másik cél az volt. hogy az új anyag birtokában revízió alá vegyük a műveltség kronológiáját Az ásatás folyamán 5 db 5x10 m felületet bontottunk fel. Települési viszonyaira megállapítottuk, hogy huzamos ideig élt a telepen és emléke gödrök formáiban jelentkezik Lakásviszonyaikra a II. felület 1. és a III. felület 2. gödre adott felvilágosítást Azlegyik hosszúkás alakú földbevájt és alámélyitett putrilakás kunyhóalakú nyeregtetős szerkezettel, a másik kerek alaprajzú, amelynek köralakban megmaradt cölöplyukakból arra enged kö vetkeztetni, hogy kúpalakú teteje volt A településről a kronológiai kérdéseket Csalog József dolgozza fel Mivel feldolgozásában a leletainyag töredékét fogja közölni szükséges-