ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Az avarkori bronzöntés technikai kérdéseiről, a jánoshidai bronzleletek alapján
- 73 arra mutat, hogy a beformázáskor keletkezett hibát a formában magában helyesbítették, ezért nincsen meg csak az egyik vereten. A jánoshidai bronzvereteken 674 lineáris és 256 sulymérést hajtottam végre, (öszszesen 930 mérést) tizedmilliméteres, illetve századgrammos pontossággal, azért, hogy a veretek eltérő vagy megegyező adataiból a formákra nézve következtetéseket tudjak levonni A dolgozatomhoz az összes méretadatokat mellékeltem. Itt csak a szembeszökő eltéréseket mutatom be. Súlyban 1,35 és 1,40 gr a legnagyobb különbség azonos veretek között, 5-7 gr-os összsúly esetében. Vonalas méreteknél, szélesség-hosszúság esetében 1,1 és 2,1 mm a legnagyobb az eltérés, amikor a teljes méret 22-23 mm. Legszembetűnőbben a vastagsági méreteknél alakulnak ki a méreteltérések 1,2-1,8 mm-es eltérések is akadnak. Természetesen az olyan méretbeli eltérések, mint pL a 3. «A» sír kisszíjvégeinél vannak, a mi szempontunkból nem érdekesek, tekintve, hogy azok esetében egészen eltérő mintát használtak fel Az azonos, illetve csak alig tizedmilliméteres eltérések bizonyítják egyúttal az azonos mintát pl, a 4, sír nagyszíjvége két lemezének esetében is. A kismértékű elté^ rések a reszelés során jönnek létre. Ezenkívül a szegecsek különböző nagysága, a sze gecsalátétek megléte vagy hiánya is befolyásolta a mérési Ezek változtató hatását nem lehetett kiküszöbölni Az övek teljes veretsúlya a jánoshidai övek esetében 11 és 23 dkg között mozog. Párhuzamképen a jánoshidai 30. sír vereteihez, megmértem a visznek-kecskehegyi 51. sír vereteit is. A kettő összsúlya körülbelül megegyezik, A veretek azonban nem azonosak. Befejezésül még az albán kincs technikai sajátságairól szeretnék néhány szót mondani. A kincs, mely eredetileg a Mrirgnn g yűjte ményben volt. 1917 óta a newyorki Metropolitan iwuseumba» van. Részletes fényképeit tőlük még máig sem sikerüli megszerezzem, habár már a levelezési kapcsolatot felvettem velük így a StíZygowsky által leközölt összképre 7li és szinté« általa közölt néhány eredeti nagyságú képre vagyok utalva» A kine« nagyrészét avar övveretek képezik Négy vagy öt öv maradványai vannak itt együtt. Közülük a legtöbb griffes indás jellegű. Egyben egyedüli aranyveretek ebből a körből A nagyszűvég (lm. 25.old) E az egyik bujtató (lm. 35, old.) kopottsága erő» használatról tanúskodik Ugyanekkor vannak a kincsben félkész darabok, melyek részben úgy állanak, ahogy az öntőmintából kik erűitek. Több történeti adatunk szól az avarok balkáni szerepléséről a VI VIL században, de ez a kincs ezeknél az eseményeknél későbbi Lehet egyszerűen rablott holmi de lehet a kagáni ötvösműhely tartozéka is, amint azt már László Gyula feltételezte. Én a magam részéről az előbbit tartom valószínűbbnek, tekintve, hogy a kincsben más egyéb pl bizánci tárgyak is vannak. A vizsgálatunk szempontjából különösen jól használhatók a lelkész, munkaközben félbehagyott darabok . Például az egyik verettípus, amely négy példánnyal szerepel a kincsben, három munkamozzanatban maradt meg. A z első. amikor a veret épen kikerült a formából, de még nem kezdtek hozzá az utándolgozáshoz, (im.V.22.) Ezen jól látszik, hogy az öntőcsat a veret csúcsán van, a vereten köröskörül varrat (sorja) türemlett ki a formafelek illeszkedésénél. A következő fokozat, amikor az öntőcsapot már levágták, de még a varratok a helyükön vannak (im.V, 21.). És végül a harmadik mozzanatot a kész, csüngővel felszerelt veretet két példány is képviseli (Lm, V, 19-20.) Strzygowsky művében a 27. oldalon közölt négyszögletes veret törött és egyúttal hibás öntésnek látszik, amennyiben a keret egyik sarkához kifolyt anyag tapad. Az előbb mondottakat nem befolyásolja az, hogy ezek a veretek mind aranyból készültek. Az arany olvadáspontja sokkal alacsonyabb mint a bronzé, de a mintakészítés megegyezhetett a bronzveretek mintáinak elkészítésével. A veretek aranyanyagára az ön tőcsapok rövid és vékony volta is utal, arz aránylag drága anyagból igyekeztek minél ke vesebbet felhasználni Amennyire a fényképekről kivehető, a díszes felületek szemcsézettséget mutatnak. Ezek az olvadt anyagban megmaradt légbuborékok nyomai lehetnek.
