ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Időrendi és társadalmi kérdések
- 59 Két sírban találtak egyes övrészeket gyermek csontváza mellett, A 113. sírban (inf. IL) aranyozott övrészek voltak de nagyszíjvég nem volt A 116, sírban pedig csak egy törött szíjvég volt (inf. L). Az ásatási napló ezt nem is említi meg, Ezeknek a jelenségeknek nem tudom okát adni. csak cs ekély valószínűtlenséggel tételezhetjük fel, hogy ezek valamelyik családfő gyermekei lehettek Az eltemetkezett közösség egészét tekintve már mondottam azt, hogy a tájolás «lapján később több a szolgasír, mint korábban. Ez azonban bizonytalan egyrészt azért . mert a temető nincs egészen kiásva, másrészt pedig a tájolás nem eléggé megbízható. Különbség van a két csoport között aÍJdrablott sfrok szempontjából is. Egy kivételével a kirablott sírok koraiaknak játszanak (Adatközlést lásd fentebb.) Előttünk áll tehát a bomló kásőavarkori nemzetségi társadalomnak két fejlődési fokozata. Egy temetőből azonban nem lehet általánosítani egész Avarországra, Megvizsgáltam a kérdést néhány más temetővel kapcsolatosan is. A kiskőrösi temetőben az a helyzet, hogy a griffes-indások egy kivételével csoportot alkotnak Az üllői temetőben mór nem ilyen jól elkülöníthető a helyzetük de egy csoport azért kiadódik a térképen. Griffes- indás különtemet kezésről Lipp Vilmos írt a keszthelyi ásatásaival kapcsolatosan, részletes térlépet nem közölt ugyan, de említi a csoportot Bizonyítható griffes-indások különtemetkezése a szegedkörnyéki, még közöletlen avar temetők térképeivel is. Viszont a dévényujfalusi temetőben már egészen más a he lyzet itt a griffes-indások egészen szétszórtan temetkeztek. Bár ennek a temetőnek illetve az itteni avaroknak a helyzete egészen speciális volt Harmatta János, Fettich Nándornak a nagyaáéksósi hún leletről írott könyve előszavában figyelmeztet egy olyan jelenségre, mely szerint előfordul az, hogy,la nemzetségi temető és a nemzetségi arisztokráeia temetője külön van. iö a berkkarai vuszun és a kenkoli hún temetőket hozza fel például Bernstam nyomán. (A.N. Bernstam; MIA.1467.) Ilyen éles különállás persze már további fejlődésre utal. Arról a korról, melyben a jánoshidai közösség temetkezett, nagyon gyérek a történfti források A hetedik század elején még folynak az avar bizánci küzdelmek de a bolgárok közbetolódásával ezek is lezárulnak Az avar társadalom belső bajokkal küzd. Értez ez alatt a Samo-féle felkelést és a kuturgur lázadást a század első felébea Mindenesetre nincsenek olyán adatok melyek a temető környékére vonatkoznának ethnikai vagy történeti te kintetben útmutatók lennének. Mire a nyugati krónikások írnának az avarokról, addigra a te metkezés Jánoshidán még tart ugyan, de nemsokára megszűnik. A nyugati krónikák erről • belső teíületrői nem is írnak Van azonban egy érdekes forrásadatunk az avar társadalom belső bajairól, illetve Avarország bukásának belső okairól, Borovszky Samu fordítása nyomán közlöm. (BS. A népvándorláskora. 483.) Krum bolgár kán az avar birodalom bukása után négy öreg avar fogr lyot hozatott maga elé és megkérdezte őket, hogy mi volt az oka bukásuknak Egyikük így válaszolt ;0h király, annak sok és különféle oka van. Legelsőbben az áskálódás, mely kagánunktól a hű és igaz tanácsosokat eltávolítván, a kormányt gazemberek kezére juttatta. Azután jött a bírák romlottsága, akiknek az lett volna a tisztjük hogy a népnek igazságot szolgáltassanak, a képmutatók kai és tolvajokkal cimboráltak továbbá a bor bősége részegeskedést szült: az avarok midőn testüket elgyengítették egyszersmind eszüket is elveszítették. Utóijár a következett a kereskedés szenvedélye, hogy romlásukat teljessé tegye; az avarok kalmárokká lettek, egyik csalta a másikat s a testvér testvérét is áruba bocsájtotta. Ezek voltak uram, szerencsétlenségünk siralmas forrásai* Ennek a rendkívül fontos forrás adatnak közelebbi megvizsgálása még hátra van. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy nem e egyszerűen egy toposszal állunk szemben? Ha a helyessége bebizonyosodik, akkor fon tos következtetéseket vonhatunk le belőle az avar államra (tanácsadók!), és a bukás belső okaira is. (Kereskedelem- vagyoni különbségek, stb.) A régészeti anyagot egybevetve a források adataival lehet majd csak fényt deríteni az avar társadalomra, annak fejlődésére és bomlására.
