ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Időrendi és társadalmi kérdések
- 57 IDŐRENDI ÉS TÁRSADALMI KÉRDÉSEK A temető időhatárainak meghatározásánál ingatag talajon állunk Nincs még kellő pontossággal kidolgozva az avarkor belső időrenáje, különösen áll ez a későavarkorra. Éremleleteket nem ismerünk a késői időből, melyek szilárd időrendi alapot adnának. A késői és korai szakasz átmeneti idejének általában a VII század utolsó harmadát szokták tekinteni A temető anyagát két főrészre osztottam. Az elsőbe a V II. száz adi, a másodikba a VIILszázadi leletanyagot osztottam be. Tehát az elsőbe mind a korai, mindpedig az átmeneti idő leletanyaga beletartozik, A korai és a késői időre nézve egyaránt vannak támpontjaink A legbizonytalanabb a tájolásra való támaszkodás. Habár, amint már fentebb mondottam, zömük ben az ÉÉNy iak a VIILszázadba tartoznak a ^Vdl^százndiak pedig inkább É Ny- i tájolásúak, de mind kettő alól akad bőven kivétel A temető térképére rátekintve, úgFT5Tszl£ hogy a VILszázadi sírokra mintegy rátolódnak élesen eltérő tájolással a VIII. századi sírok Nyilván rá temetkezéssel mellétemetkezéssel állunk itt szembea A térképen rögzített 210 sír (v.ö, temetőtérkép) közül elég sok az időrendileg bizonytalanul álló. Számuk 45. Tájolás alapján az ÉNy--i gyermekcsoportban leválasztható még ezekből kilenc sír. Elszórtan a koraiak tájolását követi m<ég öt (20,24,25,43,58.) Teljesen bizogylalannak marad még tehát 31 sír. Külön térképen szemléltetem a sírok időrendjét is. Érdekes a korai és késői sírok aránya: korai 135 sír. késői mindössze 44 sír. (A többi bizonytalan.) Az elmondottak alapján, mind a tájolás, mindpedig a leletanyag alapján a gyermekcsoport, mely elég élesen különválik a korábbi szakaszába tehető a temetkezésnek A két szakasz a térképen, legalábbis egy területen, szétválik úgy, hogy a 18. sírtól ÉK -re csak korai (esetleg bizonytalan ) jellegű sírok találhatók Vegyük sorra ezekután a temető korai szakaszára vonatkozó fontosabb időrendi támpontokai Azokat a sírokat, m elyeket itt nem emelek ki. de korainak jelöltem a tér képen. Csallány Dezsőnek a Deszk D. temetővel kapcsolatos megállapításai alapján tettem. Az(55, sír ker esztalakú áttöréses csatja je lenti az egyik időbeli fogódzópontot Éremmel datált párhuzama az Oberolmi 59» sírból került elő. Egy mainzi triens a VILsz. első harmadára keltezi Az érem 579-610 ig volt használatban,>(27/ Ebben a sírban másodlagos felhasználásban szerepel mint tarsolydísz. A. jánoshidai sírban a gyöngyök is a koraavarkori típusokhoz tartoznak. A jánoshidaiQ^T/sír övfelszgrelése teljes egészében VII.századi Mind a félholdalakú lyukvédők» melyek a VI-VIlsz. fordulójától használatosak a VII sz. utolsó har madáig, mindpedig az övhöz tartozó és általam íjtegezzárónak tartott bronztárgy párhu zamai a VII századból, biztossá teszik időrendi helyzetét. Ezt a kúndombi párhuzam is alátámasztja. Ugyancsak VII századiak a temetőben talált szablyák, amint már azt láttuk Közelebbről a század utolsó harmadából valók. A (16. sír széles ezüstl em ezes szíjvégei szintén a VII. századból származnak, ennek igazsága nem szorul bizonyításra. Ä legutóbb Csallány Dezső foglalta össze időrendjük ei az idézett tanulmányában. A temetőben talált nagygömbös ezüst (pl 21. sír),-vagy aranyfülbevalók,(131,132. sírok) mind a VIL sz. jellegzetes emíékanyagába tartoznak. A többi fülbevalók időrendi helyzetének megállapításakor Szabó János dolgozatára támaszkodtam, ezt részletesebben a fülbevalók tárgyalásánál fejtettem ki Ezeknek is van olyan csoportjuk, melyeknek használata lenyúlik a VIL sz. első felébe, A többi lemezes övveretek korát valószínűleg az előbb említettek után. de még a griffes-indás csoport megjelenése elé kell helyeznünk, tehát a VII. sz. végére, a századfordulóra. (Fettich Nándor időrendi beosztása alapján.) A késői emlékanyaggal kapcsolatos időrendi támpontokat Fettich Nándot ripologiaiidőrendi csoportosítása alapján a következőkben, ismertetem. A bronzöntés első periódu-
