ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A temetkezési szokásokról

- 54 jobb karszár alatt Tehát mindkettő az övről füghetetL A lótejes tömlő szopőkája a 188. sírban a bal kézfej belső oldalánál csuklótájon feküdt Ez is az övön lehetett A csont függesztők közül a táskazár (hengeres) a bal alkar külső oldalán. Erről az ásató azt írja ugyan, hogy tű is volt benne, de ma már nincsen meg. Viszont a rajta keresztülfúrt három lyuk táskazárra utal. (110.sír) A 179, sír csontfüggesztőjéről részletesen írok a csontmegmunkálási fejezetben. A188. sír csontzárja a bal kéz csuidótáján hevert, szintén az övhöz tartozhatott. Az egy vagy kétágú csonttok elhelyezkedése is arra utal minden esetben, hogy azok is az övre voltak felfüggesztve, A 30. sírban talált csont nyelű szerszám a jobb karszár alatt vol^; A 167, sz, gyermeksfrban csontcuclit találtak Nagy kár. hogy azóta elkallódott Egyedülálló emlék ez ugyanis az avarkorbőt A koponya töredékei között bukkanlak rá. A tűtartókról részletesen írok a csontanyaggal kapcsolatban, itt csupáncsak a sfronbelüli helyzetükről írok még, Nők vagy gyermekek sírjában találták őket A 157. sírban talált madárcsontböl készült cső férfi sírjában volt,nem valószínű, hogy tűtartó. Egyébként mind a bal, mind a jobboldalon egyaránt előkerültek tűtartók, sőt még a fej közelében is, törvényszerűség nincs ebben. Olyan helyzetben vannak legtöbbször, mely azt bizonyítja, hogy az övön függöttek. Két érdekes jánoshidai fémtárgyra nem találtam kellő párhuzamot Mindkettő ugyanazon sírból való. a 179. sírból. Az egyik a három korongból összeillesztett öntött bronzfüggesztő. A korongok felületén koncentrikus korővdísszel. Szerepe talán olyasféle, aint az ugyanezen táblán látható lapos csontzáraké. (XXXIII,t3.. 11., 16, 188. sír.) A másik az előző tárgytól jobbra lent látható bronztöredék Féloldalas öntésű, egyik felületén párhuzamos bordákból alakított, háromszöggé kiegészíthető díszítéssel Talán fibulaláb töredéke lehet. Erre az eshetőségre László Gyula figyelmeztetett. Itteni másodlagos szerepe homályos. A tfizcsiholó

k formája az avaroknál és később a honfoglaló magyaroknál is megszokott pödrött alakot mutatja. Jánoshidán kilenc sírból került elő. Hat esetben férfi, egy esetben határozottan női sírból A többi sírok halottainak neme nem határozható már meg. Négy esetben a baloldalon, két esetben a jobboldalon találták. A fenőköve.

k nem gyakoriak a temetőben. Mindössze két sírból ismerjük őket Mindkét esetben (5 és 188, sír) férfi sírjából kerültek ki. A 188. sír esetében feljegyezték azt is, hogy a jobboldali medencecsont alatt volt Az egyik hosszúkás, lapos sárga, a másik rövidebb, szürke szinű. Két QSf

lt tizenhat esetben került napfényre. Időrendi elkülönítésük lehetetlen. Elsősorban a féríiviseletre jellemzőek. Tehát a nadrág és a kabátszíj csatjai Nőknél biztosan csak három esetben volt kimutatható, de természetesen vannak meg nem határozható sí rok is. A.két kés viselésével kapcsolatban már sokkal biztosabb talajon állunk. Hat idő rendileg is meghatározható esetből, egy kivételével a VII. századiaknál van. (A többiek férfisírok). Egy .kés., viselésének problémája jobban tanulmányozható, mivel több lelet áll rendelkezésünkre, (69 sír adata!) Ezek alapján a következő kép rajzolódik ki előttünk: Baloldalon viselte 16 férfi, 6 nő és 3 gyermek A késői időkben baloldalon viselte a kést hat nő és egy gyermek Férfiakra nézve adatot nem találtam. A korai időkben viszont baloldalon viselte a kést két férfi, és egy gyermek Nőkre itt nem találtam adatol A késői időkben jobboldalon viselte a kést két férfi egy nő és egy gyermek A korai időkben jobboldalon viselte négy féiíi, egy nő. Gyermekre adat nincs. A fenti adatok megbízhatóságát természetesen lerontja a sok meg nem határozható sir adata. Szintén nem foglalkoztam bővebben az egyes gvöng

vtípusokka| sem. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a dinnyemaggyöngyök a VIII. század gyöngytípusai közé tartoznak. Szubó János szakdolgozatában arra mutat rá, hogy ezek használata 710 után kezdődik Bár még nem tudn ám kellően alátámasztani bizonyító anyaggal, de úgy tűnik előttem, hogy az áttetsző, világoskék szinű dinnyemagalakú gyöngyök megelőzik a laposabb, matt. sötétzöld vagy fekete típusok használatúi Több párhuzamát összegyűjtöttem az amphoraalakú fehér üveggyöngyöknek is, de sem az időrendi helyzetére, sem pedig valamilyen elterjedési eredményre nem jutottam velük A szemes, szines pasztagyöngyök használata