ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A temetkezési szokásokról
- 45 DK-i részén érdekes módon kialakul egy I-IV. kategóriás csoport Vagyis itt nincs nagyon mély sír. A temető részén lévő gyermeksírcsoport a sírmélységek alapján is jól kiadódik Az V. kategóriás sírok eléggé elszórtan jelentkeznek a griffes-indások üres sírjai ról nem tudunk semmit A legmélyebb sírok a temető ÉK-i részén helyezkednek el nagyjából Közülük a 206. -os sajnos Id volt rabolva, a 145-ös és a 202. sírról már írtam a sírépítményekkel kapcsolatosam Pontosan nem magyarázható meg a jánoshidai 44 és 47. sírnál tapasztalt két. illetve négy függ őle ges bevágás a sírgödör falában , A régebbi ásatok kevés figyelmet fordítottak általában a csontvázon kívüli jelenségekre. így adatunk más temetőkből jóformán nem áll rendelkezésünkre. 1952- 53 során Fitz Jenő és Bóna István tárták fel az előszállás-bajcsihegyi avar tee metőt 0k azok akik hasonló jelenséget figyeltek meg némely sírnál és rajzban is pontosan rögzítették azokat Adataikat itt hálásan köszönöm. Az összes ilyen jellegű sírok Előszálláson mind VII. századiak A jánoshidaiak kronologiailag nem adnak támpontot, hacsak a tájolás miatt nem tekintjük őket korainak. Előszálláson két-két bevágás volt a sír oldalában a 203. 211. 230. (lovassír a VII.sz. második feléből) és 24£f. sírnál Hat háromszög-keresztmetszetű bevágás a 238. sírnál, négynégy pedig a 212. sír esetében. Fanyomot sehol nem észleltek Erről Fettich, Nándor sem tesz említést. Tehát arra kell gondolnunk hogy a temetés után vagy előtt, de mindenesetre a sírgödör kiásása után eltávolították az ide behelyezett fagerendákat Az előszállási 230. sír esetében a gerendák végeinek lefaragását jelzik szerintem a lefelé változó, vékonyodó keresztmetszetek Nyilvánvalóan valamiféle sírépítményt vagy tetőszerkezetet kellett hogy tartsanak ezek Feltételezhetjük hogy a halott egy ideig a sír felett volt felravatalozva. Egyelőre még néprajzi párhuzamokat nem vontam bele a kérdés megvizsgálásába, de remélem, hogy azokksl íezt a kérdést is meg lehet majd oldani A mellékletek tekintetében két nagyon jól felhasználható adatcsoport volna a hús és tojásmellékletek csoportja, Sajnos az állatcsontokkal az a helyzet, hogy azok vagy egyszerűen elvesztek és mivel az ásató legtöbbször csak azt jegyezte fel, hogy állatcsont, ennél többet nem tudhatunk róluk De ha fel is jegyezték azok minőségét akkor sem vehetjük véleményüket százszázalékosnak Ezenkívül előfordul az az eset is. hogy sem az ásatáslsem a leltárnapló nem említ csontokat, viszont ténylegesen : megvannak A sok eltérő adatot megpróbáltam egyeztetni, az eredményt pedig térképre vittem. Érdekes például, hogy a temető ÉNy~i (griffes- indás) csoportjában nem találunk húsmellékletet Vannak lejjebb egész sorok állatcsontokkal De épen ezekből hiányzik a pontosabb : meghatározás. A megmaradt állatcsontokat Bökönyi Sándor vizsgálta meg, közlése alapján az alábbiakban írom le azokat Bökönyi Sándor szíves segítségét itt is hálásan köszönöm. A vizsgálat során derült ki, hogy olyan sírokhoz is tartoznak állatcsontok ahol azt s em az ásatási, sem a leltári napló nem jelezte. 13. sír; Szarvasmarha bordadarabok, orsócsont és lábközépcsont darabjai 15, 3 ír. Közelebbről meghatározhatatlan bordadarabok 2.3, J&FC Sertés orsócsontjának és singcsontjának darabjaL Közelebbről meg nem határozható ágyékcsigolya és bordadarabok. 3 2 ,... s íri Szarvasmarha bordadarabjai és közelebbről meghatározhatatlan ágyékcsigolyadarabok.
