Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kor

62. MOSONSZENTMIKLÓS-GERGELYHOMA, GÁZELOSZTÓ (Győr-Moson-Sopron megye) (XVIII.) A MOL Mosonszentmiklós-Csorna gázvezetékének 0,0-0,1 km szelvényében a gázelosztótól az Öttevény-Mosonszentmiklós műútig 12 m szélességben humuszoltattuk le a felületet. 22 objektumot sikerült megfigyelni. Ezek közül 2 római kori árok, a többi különböző gödörfolt. A gödrök közül kettő, a betöltése alapján, feltehetően őskori, a többi szintén a római korhoz tartozó. Leletanyag mindössze néhány apró kerámiatöredék és állatcsontok. M. Egry Ildikó 63. ÖLBŐ - KŐRIS-PATAKTÓL KELETRE (Vas megye) (XXXV.) Április 9-25. között végeztünk leletmentést a MÓL Rt. C0

2-gázvezeték nyomvonalépítése előtt, időnként mostoha körülmények (hóesés, erős szél) között. Három szelvénnyel összesen kb. 100 négyzetmétert tártunk fel. Az I. szelvényünk az Új utca magasságában volt. A II. a patakhoz közelebb, a III. a patak legalsó teraszán. Eredményeink az alábbiak: 1 .Valószínűleg a késő újkőkorba-korai rézkorba (?), a lengyel kultúra időszakára keltezhető település maradványait sejteti egy árokrészlet a Bakony-hegységből beszerzett kovatöredékekkel a III. szelvény területéről, edénytöredékek a II. szelvényből. A település csak a domb Kőris-patak felé eső lejtőjére terjedt ki. 2. Római koriak, az i. sz. IV. század első felében még biztosan létező település részletei. Maradványai: a II. szelvényben egy falalapárkos-cölöpszerkezetes építmény talpasház (?) (Fachwerk technikával épült) részlete, valamint az I. szelvényben egy gödör. Jelentősebb tárgyi emlékek: az építmény járószintje feletti rétegből származó töredékekből egy korsó felső részét sikerült restaurálni. Ugyaninnen került elő egy IV. századi kisbronz, valamint egy karcolt feliratos edénytöredék. Az I. szelvény szántott rétege alsó részéből (-45 cm) bronzból öntött, hagymafejes fibula töredékét gyűjtöttük be, amelynek restaurálása is megtörtént. Ennek gyártása és használata a párhuzamok alapján 320-330 k. volt (Tóth Endre, MNM szíves meghatározása). Az I. szelvény „b" jelű gödréből kisméretű terra sigillata tálka és egyéb edénytöredékek (fazekakból, csuprokból) kerültek elő. A IV. sz.-ban még létező település tehát a domb Kőris patak felé eső lejtőjére és annak platójára bizonyosan kiterjedt. 3. Árpád-kori falut jelez az I. szelvény területén és annak rábontásában feltárt „a" és „c" jelű gödör. A két gödör egykorúságát a restaurálás során a két gödörből összeállított edénytöredékek (főként hullám- és bevagdosott dísz kombinációjával ellátott fazekak) bizonyítják. A korai kerámiával a XI—XII. századra datálható falu nagy valószínűséggel csak a Kőris-patak feletti terasz platójára terjedt ki, hiszen nyomát a II. és III. szelvényünkben nem találtuk meg. Sikerült C-14 (radiocarbon) vizsgálatra famaradványokat gyűjtenünk (I. szelvény „a" és „b" gödör), amelyeket már eljuttattunk a MTA ATOMKI (Debrecen) laboratóriumába. Munkatársak: Anderskó Krisztián gyűjteménykezelő és Derdák Ferenc geodéta. Ilon Gábor 64.a. PAKS-DUNAKÖMLŐD-SÁNCHEGY (Tolna megye) (Paks, Városi Múzeum) (LV.) A szondázó ásatás célja, egy a Sánchegyről készült légifotón, a római erődtől délre tisztán kivehető négyzetes alaprajzú épület hitelesítése volt. Az I. számú, ÉNy-DK irányú kutatóárokban előkerült a keresett épület északi zárófalának kőalapozása, a felszíntől 35-40 cm-re (a kövek felszínén eke által okozott sérülésnyomokat figyelhettünk meg). Az előbbitől keletre és vele párhuzamosan kijelölt II. számú árokban 73