Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Középkor
161. SZIKSZÓ - REF. TEMPLOM (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) (V.) 1997 évi kutatásunk elsődlegesen a templomot övező körítőfalra összpontosult. A körítőfalon kívül, a D-i kapu előtt ásott kuatóárokban a mai szinttől számított kb. -270 cmes mélységben erőteljes égésréteg jelentkezett, szürkére égett, kaviccsal soványított anyagú, durva kerámia töredékeivel, csontokkal. E réteg létrejötte minden bizonnyal megelőzte a ma már csak alapjaiban 15. századi körítőfal felépítését. A körítőfalon kívüli DK-i kutatóárokban a körítőfal alapozása alá futó és az alapozás alja felé a talajsüllyedés által indokoltnál jóval erősebben lejtő agyagos-faszenes rétegeket rögzítettünk, késő középkori kerámiával és vörösre égett agyagrögökkel. A jelenség feltehetően a gótikus templom felépítése előtti második, esetleg az első templomot és temetőjét körülvevő árok maradványa, melyet a mai, 15. századi templom, illetve körítőfalának felépítésekor betöltöttek. A korábbi templomok temetői a 15. századi körítőfalon belüli térségen helyezkedtek el. A körítőfalon kívüli Ny-i kutatóárokban előkerült egy olyan sír, amely részben ezen kívül esett: Ezt a körítőfal alapozási árkának ásásakor altesténél elmetszett csontvázat arccal Ny-nak tájolták. Feltehetően megkülönböztetett helyzetű a közösségből kizárt és a temetőn kívül eltemetett egyén sírjáról van szó. A körítőfalon belüli, a templomtól DNy-ra ásott kutatóárokban is egyedi tájolású sír került elő. Az újkori váz arccal ÉK felé, a templomra nézett. A 15. századi körítőfal alapozási mélysége a mai szinttől számítva kb. -240 cm. A körítőfalon belül, az ÉK-i oldalon a bolygatatlan altalaj is ebben a mélységben jelentkezett. A temető felőli oldalán kb. 130 cm-es feltöltődéssel lehet számolni. A fal vastagsága 170 cm volt. A D-i kapu előtt kb. -130 cm-es mélységben olyan törmelékréteg jelentkezett, amelyben feltehetően a templom késő középkori cserepezéséből származó zöldmázas tetőcserép töredéke került elő. A körítőfalon nyitott kapukról és a templomot körülvevő árokról egy 18. századi forrás is megemlékezik. A kutatás során csak egy, a 15. századi körítőfalhoz tartozó - később agyagba rakott kővel lezárt - falnyílást tudtunk megfigyelni, mégpedig a parókia felé nyitott új ajtó helyén. A körítőfalon kívüli DK-i és Ny-i kutatóárokban a faltól 2-2,5 m-re kb. -150 cm mélységben jelentkező, kifelé lejtő rétegvonalak, valamint az állatcsontokkal és újkori kerámiával kevert, kemény, szürke, rögös talaj, igen széles, egykor vízzel, iszappal kitöltött, az 1769-es forrásban közvetve említett és a város által 1844-ben betemettetett, a mai falnál sokkal nagyobb területet körítő vizesárok nyomaira engednek következtetni. A középkori körítőfalat 1769 után visszabontották és külső széléhez igazodva egy 70 cm-es falvastagságút építettek helyette. É-on és DNy-on két, azonos méretű és kialakítású barokk stílusú kaput nyitottak rajta, az ekkor kialakított „lőrések" felső lezárásaként gótikus párkányelemeket falaztak be. Balázsik Tamás SZIKSZÓ - REFORMIERTE KIRCHE (Komitat Borsod-Abaúj-Zemplén) (V.) Mit den Forschungen konzentrierten wir im Jahre 1997 in erster Linie auf die Umfriedungsmauer der Kirche. Im Suchgraben stießen wir außerhalb der Umfriedungsmauer vor dem südlichen Tor auf eine starke durchgebrannte Schicht etwa 270 cm tief unter dem heutigen Niveau. In dieser Schicht kamen die Bruchstücke von grau ausgebrannten, mit Kiesel gemagerten, groben Keramikgegenständen und Knochen vor. Diese Schicht entstand gewiß vor dem Bau der heute sichtbaren Umfriedungsmauer, aus dem nur das Fundament aus dem 15. Jahrhundert stammt. Außerhalb der Umfriedungsmauer konnten lehm- und holzkohlenhaltige Schichten mit spätmittelalterlichen Keramikbruchstücken und rot ausgebrannten Lehmbröcken in dem südöstlichen Suchgraben dokumentiert werden. Diese Schichten gingen unter das 191
