Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Középkor

Mauer wurde früher auch durch die Gasleitung durchschnitten. Diesmal kamen keine gehauenen Steine zum Vorschein. Beim Durchschneiden der Straße vor dem Kulturzentrum in der Ady-Straße kamen gotische Glieder in sekundärer Lage vor. Sie stammen aus den Objekten, die bei dem Ausbau des Kanalsystems (1969) durchschnitten wurden. An der Strecke der Haynald-Straße zwischen der Ady-Straße und dem Erzsébet-Platz wurde der obere Teil der lehmbewurfhaltigen Trümmerschicht durch den auf der drüben liegenden Seite der Straße laufenden Arbeitsgraben an mehreren Stellen gestört. Das vorgekommene Keramikmaterial datiert diese Objekte in das 17. und 18. Jahrhundert. In der Haynald-Straße konnte eine sich unter dem Bürgersteig fortsetzende Strecke der Reste der zur Westfassade der Franziskanerkirche parallel laufenden Stadtmauer im Arbeitsgraben beobachtet werden. Wegen der da laufenden elektrischen Leitungen hatten wir keine Gelegenheit, Ausgrabungen durchzufuhren. Die Steinmauer setzt sich unter der Fahrbahn fort, aber vor deren südlichen Hälfte muß sie beenden, weil sie bei den früheren Gasleitunglegungen nicht vorkam. Teilnehmer: Katalin Simán Tamás Majcher 158/2. SZÉCSÉNY - RÁKÓCZI ÚT ÉS ATTILA ÚT SARKA (Nógrád megye) (XXVIII.) A telefonhálózat építése során egy valószínűleg K-Ny tájolású sír lábrészét bolygatták meg. A múzeumot utólag értesítették. Leletmentési keret hiánya és a zárt útburkolat miatt a sír feltárására nem volt mód. A tibiákon és lábfejcsontokon kívül állítólag mást nem találtak. Szóbeli közlés alapján a területen feltételezhető egy ismeretlen korú temető. A Rákóczi út tengelyében futó szennyvíz gerincvezeték építésekor (1969?) a Bútorgyár előtti munkaárokban hosszában (K-Ny) fekvő csontvázakat bolygattak meg. Bejelentés nem történt, leletanyagról nem tudnak. Majcher Tamás 159. SZENDRŐ - VÁRHEGY (FELSŐ VÁR) (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) (V.) A leletmentő jellegű ásatást a Szendrő Városi Önkormányzat támogatásával végeztünk. Az egykori főkapu, a jelenlegi feljáró melletti feltöltésbe az út gépi rendezésekor kissé belemarkoltak. Á feljárótól D-re falsík nélküli fal, mellette mély üreg látszik. A DK-i bástya területének erdőtűz utáni rendezésekor falmaradványok bukkantak elő. Itt feltártuk a DK-i bástya É-i nyakfalának és a K-i kortinafalnak a csatlakozását. Mindkét fal mészkőből, törtköves falazással, egy periódusban készült, a lejtő irányában ferdén lepusztult, a csatlakozásnál mélyebben kiszedett. A bástya belső járószintjét jelezheti a kibontott kő- és vékony kavicsréteg. A feltöltési rétegek 160 cm-nél mélyebben is folytatódtak. Ebben a mélységben cölöplyukat találtunk, melyek esetleg a bástya építésekor használt ideiglenes építmény részei lehettek. Feltártuk a DK-i bástya DNy-i sarkát is. A törtkőből, egy periódusban épült fal dél felé lejtősen pusztult le. A bástyán belüli feltöltés köves, sziklatörmelékes. A falon kívüli feltöltésben -285 cm-ig haladva az egykori alapozás szintjét nem értük el. A 20,4 m hosszan feltárt D-i homlokfal törtkőből rakott, a falsíkot gondosan alakították ki; a fal rézsüs. Egymástól kb. 170 cm-re állványzattartó gerendalyukak figyelhetők meg, a falhoz kívülről sóderes, helyenként agyagos feltöltési rétegek kapcsolódnak. A bástya ÉNy-i homlokfala mélyebben van kiszedve. A feltárástól Ny-ra a felszínen ÉNy-DK-i irányú falcsonk található. Az előkerült leletanyag (kerámia, kályhacsempék) alapján a bástya feltöltését a XVI. század második felére, végére tehetjük. A külső feltöltés XVII. századi. Pusztulását 1707-ben végrehajtott robbantás okozhatta. Tomka Gábor 189