Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Középkor

sein, die lockere Auffüllung weicht gut von dem aufgeschütteten und gestampften Boden ab. In der lockeren Auffüllung kamen auch diesmal einige Tierknochen vor. Nur ein kleiner Teil dieser Grube konnten wir erschließen. In einer Tiefe von 4,25 m hörten wir mit dem Ausgraben wegen Sturzgefahr auf. Durch diese Ausgrabung konnten wir nur soviel beweisen, daß der Hügel ein künstliches Objekt ist, aber das Alter konnte nicht bestimmt werden. Wenn er als eine Motte gebaut wurde, wurden die Bauarbeiten vielleicht nicht beendet, da keine Spuren eines Gebäudes oder einer eventuellen Palisade zum Vorschein kamen. Wenn ein Gebäude hier gestanden haben könnte, dürfte es nur ein oberirdisches Gebäude gewesen sein, das spurlos verschwand. Die andere Möglichkeit ist, daß dieses Objekt ein Grabhügel gewesen sein könnte. Das aber zu klären, müßte man eine große Freilegung durchführen. Zsuzsa Miklós 152. OKÁNY - RÁKÓCZI U. 52. (Békés megye) (II.) Okány belterületén Rákóczi utca 52. számú ház előtt, telefon légvezeték-tartóoszlopának ásása során emberi csontvázat találtak a munkások. Beszámolójuk alapján a váz nyugatkeleti irányban feküdt, melléklet nem volt mellette. Leletmentést a feltörő talajvíz miatt a helyszínen folytatni nem tudtunk. A sír kora bizonytalan. Gyucha Attila-Havassy Péter-Liska András-Medgyesi Pál 153. PÖLÖSKE - LEGELŐ (Zala megye) (XL.) Az elpusztult középkori település gótikus templomát 1994-1996 között feltártuk. A Templom-dombtól északra, az Eszterág-patak és a Pölöske folyó (ma Szévíz-csatorna) mocsaras árteréből kiemelkedő dombháton, a legelő alatt jóformán érintetlenül húzódik a középkori mezőváros. Az 1997-ben végzett ásatás során Árpád-kori gödröket, késő középkori kemencéket, kályhaalapokat, egy nagyméretű cölöpszerkezetes építmény és egy széles árok részleteit tártuk fel, valamint számos cölöplyukat bontottunk ki. Az eddig napvilágra került építmények rendeltetésének és rendszerének meghatározása csak további kutatások elvégzésével lesz majd lehetséges. A feltárást a Göcseji Múzeum pénzügyi keretéből és az MKM Múzeumi Osztálya pályázati támogatásával végeztük. Az ásatáson részt vett: Frankovics Tibor régésztechnikus Kvassay Judit 154. PUSZTAKOVÁCSI - TERMÉNYSZÁRÍTÓ (Somogy megye) (XIV.) 1997. márciusában a termelőszövetkezet terményszárító telepén lehetséges vaskohó telep után kutattam. A terményszárító silójának építése során a falubeliek elmondása alapján a „somogyfajszihoz hasonló", átégett „gödrök, kemencék" kerültek elő. A kemencéket a siló alapjának géppel történt kiásása során találták, s bebetonozták. A helyszínen a gyeppel borított felületen felszíni nyomokat nem lehetett látni. A siló mellett, attól nyugati irányban 3 méterre egy 10x1,5 m-es K-Ny-i irányú, és annak Ny-i végénél, arra merőlegesen (a K-Ny-i árok D-i oldalától mérve) egy 10x1,5 m-es É-D-i kutatóárkot húztam. Az árkokat 130 cm-ig mélyítettük. Az újkori jelenségeken kívül a kutatóárkokban semmiféle régészeti objektum nyomát nem tudtuk megfigyelni. Terepbej árárást folytattam a terményszárítótól északra a községházától pedig keletre fekvő, két vízfolyással tagolt szántóföldön, melyet „mester táblának", vagy „mester dűlőnek" neveznek. Itt elég intenzíven jelentkeztek XV-XVII. századra keltezhető 184