Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Árpád-kor
vize. Utóbbi talán vízgyűjtő medence lehetett. Jellegzetes formák voltak a méhkas és körte alak. E tároló-, illetve szemétgödrök betöltéseiből a legkésőbbi leletek a XV-XVI. századra keltezhetők. Tettamanti Sarolta VÁC - Katona Lajos Strasse 10. (MRT Bd. 9, Fo. 3 l/3m) (Komitat Pest) (XXXVII.) An der Stelle des künftigen Museums machten wir eine Rettungsgrabung vor den Bauarbeiten. Im Jahre 1994 arbeiteten wir auf dem benachbarten Grundstück Nr. 12. 1997 wurden die Freilegungen nach der Anordnung der mittelalterlichen Grundstücke auf dem hinteren Teil eines auf den Hauptplatz gehenden Grundstückes durchgeführt. Es kamen drei früharpadenzeitliche in die Erde getiefte Häuser (in zwei gab es je einen sehr kleinen Steinofen) und zwei Häuser mit Lehmbewurfwand aus dem 13. Jahrhundert. Wir konnten natürlich nur das verkohlte Dachwerk und die planierten Lehmbewurftrümmer der abgebrannten Häuser dokumentieren. Eines der Gebäude war ein auf Pfählen stehendes Blochwerkhaus. Neben dem anderen Haus stießen wir auf ein längliches, schmales, ausgeschaltes, stark durchbranntes ofenartiges Objekt mit Lehmwänden. Sein Oberteil wurde im Spätmittelalter zerstört. Es könnte der Schauplatz irgendeiner industrieller Tätigkeit (Erzofen?) gewesen sein. Nur die ungewöhnliche Form weist darauf hin, die Funde nicht. Noch etwa 50 kleinere und größere Gruben wurden freigelegt. Einige waren sehr groß und tief, ihr Boden reichte in eine Tiefe von beinahe 4 m, sogar in der größten Grube kam das Wasser der Donau unter 8 m herauf. Das letztere Objekt könnte eine Zisterne gewesen sein. Charakteristisch waren die Bienenkorb- und die Birnenform. In der Auffüllung dieser Speicher- und Abfallgruben sind die spätesten Funde in das 15. und 16. Jahrhundert datierbar. Sarolta Tettamanti 131/2. VÁC - Eszterházy utca 4. (MRT 9. k. 31 /3k. lh.) (Pest megye) (XXXVII.) A telken 1995-ben két rövid kutatás alkalmával (Miklós Zsuzsa, illetve Tettamanti Sarolta) középkori pince-, és felmenőfal-részletek kerültek napvilágra. 1997-ben építkezés terve miatt ismét ásatást végeztünk itt. Feltárásra került egy kéthelyiséges késő középkori kőház, amely a telek teljes szélességében elfoglalta az utca felőli részt. Sz.: 11 m, hátrafelé 15 m hosszan húzódott. 3, az újkorban téglával boltozott pince, valamint újkori kőfalak ráépítése tette nehézzé, illetve a hátsó helyiség esetében lehetetlenné a középkori ház teljes feltárását. A ház építését megelőzően igen intenzív volt itt a földmunka tevékenység. Kora Árpád-kori, Árpád-kori és késő középkori leleteket tartalmazó, igen változatos anyagú (sóder, szén, patics, agyag) vízszintes rétegződések épültek egymásra, ugyanakkor több gödröt is feltártunk. A ház falából faragott kőtöredékeket, közöttük egy háromkaréjos borda darabot fejtettünk ki. Utóbb a rossz állapotú egyik falszakasz elbontásakor szépen faragott nyíláskeret töredékek is előkerültek. A középkori ház mögött, a telek hátsó részén nyitott kutatóárokban még 2 m mélység alatt is újkori feltöltés, illetve beásások voltak. Tettamanti Sarolta 131/3. VÁC - Konstantin tér 4. (MRT 9.k. 31/2e, j. lh.) (Pest megye) (XXXVII.) A Piarista Gimnázium udvarán leletmegfigyelést végeztünk a tornaterem alapozási árkainak és a kapcsolódó közműveknek a földmunkái során. Az 1996 évi előzetes kutatás eredményei alapján itt kora Árpád-kori és Árpád-kori objektumokat várhattunk. A közmüvekkel és egyéb újkori beásásokkal 2-3 m mélységig bolygatott területen szórványos kemence- és tűzhelymaradványokat, valamint egyéb beásásokat figyelhettünk meg az újkori feltöltés alatt. Előkerült egy eddig ismeretlen téglaboltozatos újkori pince is. Tettamanti Sarolta 158
