Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

tünk meg koporsós temetkezéseket, 17 esetben pedig kővel vagy téglávaljelölték a sírokat. A mellékletek terén leggyakoribbak az S-végű hajkarikák. A 17 darab hajkarika közül csak két sírban találtunk többet. Több típusba sorolhatók, a sima hajkarikák mellett az S-végű, a bordázott S-végű, a sodrott Svégű és a pödrött végűek is előfordulnak. A fülbevalók horizontját csak két darab képviselte. A 309-es sír földjéből előkerült fülbevaló vékony bronz huzalát 3 darab sodrott huzallal sugárszerűen mintázott, egyforma nagyságú, granulált gömb díszítette. A másik fülbevaló egyszerűbb, bronz karikáján vékony lemezből készült kúp lóg. Gyűrű a temetőből 5 esetben került elő. Sima bronz huzalból levágott, illetve üvegpaszta berakással díszített pántgyűrűket találtunk. Egyetlen sírból került elő egy rátétdíszes hordó alakú gyöngy. A 46 feltárt települési objektum közül 8 biztosan Árpád-kori gödör, ezek több esetben a sírok alól kerültek elő. Két középkori kemencét is feltártunk. Az egyik Árpád-kori gabonatároló veremben 3 bedobált csontvázat találtunk, koponyasérüléseik alapján kardvágás okozhatta halálukat. A temető korát a XI-XII. sz. közé tehetjük. Bizonyára a temető növekedésével az elpusztult X-XI. sz-i településrészeket is bevonták a használatba, a falu pedig ekkor már a domb északibb részére költözött. A feltárás teljes területén kerültek elő őskori objektumok is, főként méhkas-alakú gabonatároló vermek. A leletanyaguk a középső bronzkori Mészbetétes Kerámia kultúrájába és az Urnamezős kultúra korai és idősebb szakaszába tartozik. Az ásatáson Költő László régész, Nyári Zsolt, Tálos János, Ambrus Edit rajzolók, Gál Zoltán adattáros vettek részt. Aradi Csilla Győr, Rákóczi u. 18. Id. 54/2. sz. 120. Hejőkeresztúr-Vizekköze (M3 autópálya 40. Ih.) (BorsodAbaúj-Zemplén m.) (XVII). A lelőhely Hejőkeresztúr DK-i határában, a Hejő patak partján, egy hosszan elnyúló, K-Ny-i irányú dombvonulaton helyezkedik el. Az eddigi munkálatok során - amelyek 10 200 négyzetméteres területen folynak - egy lazaszerkezetű, Árpád-kor végi település több objektumát, házakat, kemencéket, füstölőket sikerült feltárnunk. A házak meglehetősen nagy távolságra helyezkednek el egymástól. Egyikőjüket teljesen körbeveszi egy kerítésként használt árok, amelyhez É felől egy földfelszíni épület, valószínűleg istálló is, kapcsolódik. 89