Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

Kecskemét-Ballószög, Gyula tanya Id. 13. sz. Kecskemét-Kisfái, Kiscsukás (44/2. Ih.) Id. 106/1. sz. Kecskemét-Törökfái, Gerőmajorld. 106/2. sz. 123/1. Kiskunfélegyháza-Belsőgalambos (Bács-Kiskun m.) (Lll). Az M5 autópálya kiskunfélegyházi szakaszának nyomvonala az 54102. és 5402. számú utak közötti részen több, egymással párhuzamos ÉNyDK irányú lapos földháton halad át, melyek egyikén a 111-111 +500. km szelvényben az előzetes terepbejárás alkalmával talált cseréptöredékek egy Árpád-kori település helyére engedtek következtetni. A 131. sz. lelőhelyen az 1995-ben folytatott régészeti ásatás során 9800 m

2-t kutattunk át, melynek eredményeként egy Árpád-kori falu csaknem 140 objektuma került elő változatos területi megoszlásban. Ebből 9 lakóház, 5 egyéb építmény, 2 külső kemence, 95 gödör, 3 karám és 21 árok volt, melyek fontos adatokat nyújtanak egy Árpád-kori falu szerkezetéről. A feltáráson előkerült állatcsontanyag (főként ló és szarvasmarha), valamint a többféle méretű kerítőárkok és karámok arra utalnak, hogy a település lakói elsősorban állattartással foglalkoztak. A megtalált használati tárgyak és kerámiatöredékek alapján a falu a XII-XIII. században bizonyosan lakott volt. V. Székely György 123/2. Kiskunfélegyháza-Bugaci út (M5 autópálya, 130. Ih.) (Bács-Kiskun m.) (Lll). A leletmentés során kb. 10 000 m

2-t kutattunk át, egyrészt az autópálya nyomvonalában, másrészt a bugaci út mellett épülő felüljáró területén. Előkerült egy hatalmas, minden valószínűség szerint őskori települést határolóárok-rendszer részlete gyér, pontosabban nem meghatározható őskori leletanyaggal. Az árok által kerített őskori település egy része valószínűleg szintén az autópálya nyomvonalába esik, ezt azonban idő hiányában egyelőre nem állt módunkban kutatni. Feltártuk egy Árpád-kori település 31 objektumát, 1 lakóházat, 1 gazdasági épületet, néhány tárológödröt és árkot (köztük 2 karámot), valamint 3 szabadtéri, külső kemencét. Ezek érdekessége, hogy közülük kettőnek a sütőfelület alatti részét a jobb hömegtartás érdekében állatcsontokkal rakták ki. Az objektumokból néhány vastárgy, meglepően kis mennyiségű kerámia és állatcsont került elő. Előkerült és részben feltárásra került néhány újkori objektum is. Tóth Katalin 91