Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Honfoglalás kor

A temető É-i szélén bolygatatlan szarmata kori sírok sorát - 7 temetkezést - tártunk fel, belőlük az edénymellékleteken kívül gyöngysorok, fibulák, tükrök stb. kerültek elő. H. Tóth Elvira Kompolt-Tagi rét Id. 16. sz. 107/A.* Panyola-Ásottfok (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) (LI). 1995 nyarán összesen 96 m

2-nyi felületet tártunk fel az 1991. óta kutatott ismeretlen nevű, IX-XI. századi falutelepülésen. A munkálatok eredményeként egy félig földbeásott, tűzhelyes lakóház maradványai kerültek napvilágra, több vele korabeli és néhány korábbi {IV. század második fele) hulladékgödrön kívül. A leleteket az MTA Régészeti Intézetében konzerválták. Az ásatáson résztvett: Szimonova Eugénia, a Károli Gáspár Református Egyetem és a miskolci egyetem hallgatói. Erdélyi István Pápa-Hantai u. Id. 127. sz. Rábapordány-Patyi domb Id. 103. sz. 107. Somogyfajsz-1. számú ívató-tó (Somogy m.) (XIV). Az 1988. évi ásatást folytatva, körbehatároltuk és feltártuk a X. századi vasolvasztó műhely melletti későbbi műhelyrészt a 17.-20. számú bucakemencékkel. A műhelynek - a X. századon belül - két, egymást közvetlenül követő periódusa volt. Az I. műhelyet a II. műhely melléktermékeivel és hulladékanyagával töltötték fel, de közben az I. műhelygödröt is bővítették és ott is folytatták tovább - újabb kohók (pl. a 6. számú) beépítésével a vasérc feldolgozását. A 17. és a 19. számú kohók majdnem épek. Utóbbi olvasztásra előkészített állapotban került elő, csak az előégetése történt meg. (Puszta-)Kovácsi melletti elhelyezkedése és Fájsz nagyfejedelem itt feltételezhető egyik birtokközpontjával sejthető kapcsolata miatt a kohótelep további vizsgálata lényeges kérdésekre adhat választ a fejedelemség kori vaskohászati szervezet kialakulását illetően. A műhely méretei alapján (II. műhely átmérője 6 méter) jelentősebb központ melletti, centralizált vastermelést tételezhetünk itt fel. * Id. 7/A. sz. lábjegyzet. 80