Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

kőépület belső járószintjei hiányoztak, de viszonylagos épségben marad­tak meg az ezt megelőző, feltételesen Kr. u. I. századra keltezhető fa­periódus járószintjei. Bár az épület konstrukciójára értékelhető adatot nem nyertünk, az átégett agyagpadlóra borult festett vakolatmaradvá­nyok jelezték, hogy nem szegényes kunyhóval, hanem minden bizonnyal nagyobb méretű, több helyiséges, vakolt-festett sövény vagy gerenda falú lakóépület részletét találtuk meg. A város szerkezetének vizsgálata szempontjából fontos eredmény volt, hogy sikerült egy insula-osztó keskeny sikátort lokalizálnunk. Egy későbbi, nem keltezhető átépítés során a sikátort fallal zárták el, ez az átalakítás azonban az épületkomplexum jellegét valószínűleg nem vál­toztatta meg. Az épületbelsőből téglából falazott ÉD irányú szennyvízle­folyó indult ki, amely csekély törés után meredek zúgóval csatlakozott az utca alatt futó szennyvízcsatornához. Az erős újkori pusztulás miatt az épületbelső, illetve a csatorna- és lefolyórendszer időrendje nem volt megállapítható. Az előkerült leletek a teljes római időszakot átfogták, így a nyert információink főként topográ­fiai jellegűek. Konzulens: Medgyes Magdolna. Munkatársak: Kiss Gábor régész, Derdák Ferenc geodéta, Egyed Ti­borásatási technikus, Kárpáti Krisztina fotós, Kiss E. Csaba restaurátor­rajzoló, Tóth Ágnes dokumentátor. Sosztarits Ottó 70/4. Szombathely, Kőszegi u. 30-32. (Vas m.) (XXXV). Novem­ber-december folyamán a Creditanstalt szombathelyi bankfiókja helyén végeztünk leletmentő ásatást. A telek teljes hosszában húzott 85 m-es kutatóárok révén lényegében a Király utcáig terjedő teljes telekbelsőről hosszmetszetet készíthettünk. Az így nyert legfontosabb topográfiai eredményeinket az alábbiakban összegezhetjük: A feltárt terület tenge­lyében 4,9 m széles, KNy irányú római utca haladt, melynek csak az É-i oldalán futott járda, a D-i oldal épülete közvetlenül az utca szélét jelző szegélykősor mentén állt. Az utca alatt boltozott római szennyvízcsa­torna futott, melynek tengelye 60 cm-rel tért D-felé az út tengelyéhez képest. Az utca vonalából kb. 25-30 m hosszú szakaszt sikerült az ásatás szelvényei révén egyértelműen meghatároznunk. A telek hossz­tengelyében húzott kutatóárok metszetfalában jelentkező kb. 5 m széles, vastag sóderréteget feltételesen egy kitermelt burkolatú, ÉD-i utca alapozásának határozhattunk meg. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom