Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

esetben a Bécsi út mentibe - hanem a már lakatlan épületek falábapadlójába vágva temeti el azokat. Topái Judit 51/11. Budapest III., Zsófia u. 1-3. (22997/8, 4 hrsz) (III). Az aquincumi amfiteátrumtól északra a Szentendrei út és a Zsófia utca sarkán építkezéshez kapcsolódó leletmentést folytattunk november hónapban. A terület régészeti védettség alatt áll, ezért a dán illetőségű VELUX cég eredeti elgondolását megváltoztatva - alápincézetlen épület kivitelezését határozta el. A kutatás első fázisban, az épülethez vezető közművek árkait szondaként használva, képet kaptunk a kutatandó terület rétegviszonyairól. A kevés szórványként előkerült római kerámia tanúsága alapján a római kori rétegek szinte közvetlenül a jelenlegi felszín alatt, vékony humuszréteggel takarva helyezkedtek el. A kutatóárok rendszerből egy köves felületen és egy cölöplyuk maradványán kívül egyéb jelenség nem került elő. Miután azonban a terület a polgárvárosi amfiteátrum közvetlen közelében található, a kutatóárok rendszert a keleti telekrészen egy összefüggő felület feltárásával egészítettük ki. A szelvényben újkori beásásokkal megzavarva 2 római kori periódust tudtunk elkülöníteni. A korábbi periódust 4 hamvasztásos sír jelezte, melyek közül kettő tartalmazott mellékletet. Ezek alapján a temetkezések a II. század első felére datálhatok. A későbbi periódust néhány cölöplyuk jelzi, melyek egy ÉNy-DK-i irányú mesterséges árkot kísértek. A sirok jelentkezési rétege feletti a II. század közepére datálható érem alapján, a temető megszűnése és a terület más célú használata összefüggésben állhatott a markomann háborúkat követő településszerkezeti változásokkal. Zsidi Paula Budapest XI., Gellérthegy, déli oldal Id. 6/1. sz. 51/12. Budapest XXII., Nagytétény-Campona (III). A camponai katonai tábor területét érintő tereprendezést megelőző 1995. őszén végzett leletmentés a korábbi régészeti feltárások eredményeinek hitelesítését célozta. A 18 m hosszú és 1,5 m széles K-Ny-i kutatóárokban az előre meghatározott helyen 80 cm-es mélységben előkerült a keresett út felszíne és ezzel bizonyítékot nyertünk az erőd déli, ill. keleti kapujának stratigráfiai és földrajzi helyzetének igazolására. 43