Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

homogén, agyagos őshumusz következett. Ebből a rétegből került elő a középkori, római és őskori leletek 90%-a. A bolygatatlan geológiai réteg (meszes, sárga altalaj) felszíne kb. 1,5 m-t lejtett észak felé (az amfi­teátrum irányába). Az i. sz. I. sz. végére, II. sz. elejére keltezhető beásásokat (vermeket, és egy nagyobb méretű „gödörházat") tártunk fel a terület déli, délnyugati zónájában. A DK-i, mintegy 500 m 2-es összefüggő felületen, az i. sz. II. sz. 3. negyedére keltezhető ipari körzet bontakozott ki: 2 edényégető ke­mence, 1 kisebb alapterületű kemence és nyíltszíni tüzelöhelyek. A fe­lületet keleten és nyugaton vizesárkokkal vették körül, északról hatalmas (kb. 200 m 2 alapterületű) műhelyépület zárta le, melyet érem és terra si­gillata leletek alapján, illetve különböző szerszámok (kőeszközök, kések, csont varrótűk) és nyersanyag leletek (szuroktömbök) segítségével hatá­roztunk meg. Az épület délkeleti sarkába, ill. ettől délkeletre az i. sz. III. sz-ban két hamvasztott sírt (bustum) ástak. A bustumoktól délre, nehezen meg­határozható korú (i. sz. IV. sz.?), római csontvázas sír került elő. Az ásatási terület északi zónáját jórészt egy rossz minőségű, egyrétegű, kövezett (út)felület foglalta el, K-Ny-i irányban. A 10 m széles objektumot szélein egy-egy vizesárok követte, melyekben két ponton szabálytalanul fekvő csontvázakat találtunk. A köves (járó)felületből dön­tő többségében i. sz. IV. sz-i lelet került elő. Hable Tibor Az amphiteatrum közelsége miatt esetleg meglévő honfoglalás kori leletekre semmi nem utalt. A magasabban fekvő középkori objektumok elpusztultak, a területen megmaradt szórványos, XII-XIII. századi jelen­ségek (gödrök, házak, kemencék) egy szinten kerülnek elő a római kori leletekkel. Pölös Andrea 51/8. Budapest III., Szőlőkert u.-Huszti út-Kunigunda u. (18878/3, 15 hrsz) (III). Az aquincumi polgárváros és a katonaváros közötti területen, a limes út nyugati oldalán az F1 Vállalat területén, amely a Benedek Elek utcai temető közelsége miatt régészeti védettség alatt áll, szondázó jellegű kutatást végeztünk november hónapban. Ezt az tette szükségessé, hogy a vállalat a területet, felparcellázást követően, ipari célra kívánja hasznosítani. Miután eddig konkrét lelet a helyszínről nem került elő, valamint feltárás sem történt itt, a szondázás célja - a római kori temető kiterjedésének megállapításán túl - a 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom