Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

feltárására. A beépítési terveknek megfelelően a telek hátsó, nyugati egyharmadát teljesen, D-DK-i harmadát a sávalapokban (az újkori felszín alatt -80 cm-ig) csak részlegesen vizsgáltuk át, É-K-i harmadában pedig egy elbontott újkori pincében végezhettünk leletmentést és stratigráfiai megfigyeléseket. A telektulajdonos szabálytalanul kivitelezett tereprendezési munkálatai után több objektumot - így a nyugati traktusban, É-D-i irányban sorosan elhelyezkedő 4 római kemencét, illetve az ezektől kb. 1,5 m-re keletre húzódó, É-D-i tájolású falszakaszt - csak bolygatott állapotában dokumentálhattunk. Viszont a telek Ny-i és ÉK-i harmadában talált, mélyebbre ásott, mintegy 30 hamvasztott sírból gazdag leletanyag került elő. Az ásatás technikai vezetését francia kollégánk Patrice Bertin látta el. Hable Tibor Csak a metszetfalban lelt XV. századi pénz, illetve a félig elvitt Árpád-kori gödör jelezte a középkori rétegeket. Pölös Andrea 51/4. Budapest III., Bécsi út 98-102a. (III). A Bécsi út 100. alatti FESTŐ irodaház nagyvolumenű építkezést folytatott márciustól júliusig az egykori Gross és Weiss (Growe) kalapgyár mögötti meredek, sziklás domboldalban. E lelőhely Bécsi út felőli részén, a kalapgyár építésekor, valamint a szomszédos Bak féle kőfaragó műhely (Bécsi út 102.) létesítésekor számos égetéses és csontvázas sír - néhányuk szarkofágban - került elő, dokumentáció azonban sajnos nem készült. A FESTŐ irodaház építésekor 1987-ben öt sírt (közöttük Aurelius Maximus decurio szarkofágja) mentettünk meg innen (ugyanennyi nagy valószínűséggel itt is elpusztult). Az ezévi, hatalmas méretű földmunka azonban régészeti eredményt nem hozott: a meredek, óriási sziklatömbökkel fogott lejtőt temetkezésre sem használták. Mindössze a telek DK-i határán, már a Bécsi út 98-hoz tartozóan találtunk három sírmaradványt. Kettő megállapíthatóan tegulasír volt, egy pedig homokkő lapokból összeállított kősír. Nagyvalószínűséggel e sírok azonosak Nagy Tibor 1941-ben ugyanitt feltárt sírjaival. Egy ottfelejtett III. századi szürke kancsón és néhány edénytöredéken kívül mást nem találtunk. Itt is előkerült azonban a Kecske utcánál említett vízvezeték, a három sírmaradványtól Ny-ra, mintegy a temető parcella Ny-i, hegy felőli határát alkotva. A kalapgyár után épült Kossuth nyomda most szétszedett Ny-i támfalából került elő P. Aelius Verinus, a II. segédlégió századosa által a 37