Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

24. Paks-Bezerédj Általános Iskola (Tolna m.) (LV). Az általános iskola udvarán Bencze Barnabás tanár elmondása szerint 1990-91-ben, az iskola átépítése során egy középkori kút került elő, melyet Szabó Géza (WMMM) ellenőrzött és határozott meg, de nem bontott ki. Feltételezték, hogy a kútban vagy annak környékén is találhatók még középkori kőfaragványok. 1995 júliusában Ny-K-i irányú kutatóárkunkkal megtaláltuk az 5 évvel ezelőtti árok nyomát, valamint árkunk Ny-i végében egy szabályos, kerek, 250 cm mély bronzkori szemétgödröt, csekély leletanyaggal. Elképzelhető, hogy e szemétgödör tűnt középkori kútnak a teljes kibontás hiányában, noha ennek ellene kellett mondjon a bronzkori cserepek jelenléte. Az árok K-i végében, a nagyjából 150 cm mélységtől, elsősorban neolitikus kerámiaanyag jelentkezett, külön ki kell emelni egy feketére égetett, vonaldíszes agyagbögre faltöredékét és egy vöröses-barnás színű pattintott kőpengét. Ezek telepnyomra utalnak, bár itt nem tudtunk objektumot megfigyelni. Az ásatás nem bizonyította egy középkori kút meglétét. Ugyanakkor adatot kaptunk arra, hogy a Duna mentén települt óváros e részén számolhatunk őskori településnyomokkal. RosnerGyula-V. Péterfi Zsuzsanna Paks-Püspökdomb Id. 61. sz. 25. Patvarc-Öreg Hradistya (Nógrád m.) (XXVIII). A belterülettől keletre húzódó fennsík déli részén, gázvezeték árkában figyelt fel Hugyeczné Rektorik Éva bronzkori kerámiával datált telepjelenségekre. A gázvezeték árka Szügy felől, DNy-i irányból kap fel a lelőhely fennsíkjára a Szikorka-dűlőnél, a pincesor végén. A platóra érve derékszögben elfordul s végig a fennsík koronáján futva, tart a Patvarci-dűlő, illetve Őrhalom irányába. Az árok a fennsíkra felérve K-i irányban mintegy 100-150 méter hosszan egy bronzkori telep déli szélét érinti. Maga a telep az É felé enyhén emelkedő fennsík platóján húzódik, de - Tárnoki Judit 1986-os szondázása alapján - nem éri el a plató legmagasabb pontját. A lelőhely feltehetően azonos a Márton Lajos által 1908-ban kutatott területtel. A munkaárok falában sekélyebb-mélyebb gödrök vagy árkok, köztük néhány méhkas alakú, voltak megfigyelhetők. Az objektumok a szántás alól közvetlenül indultak. Mélyebben kultúrréteget nem figyeltünk meg. Az árok mélysége 130 cm körüli volt. Néhány objektum e mélység alá is lenyúlt. Majcher Tamás 21