Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

kora nem meghatározható, de ha a barokk templomhoz tartozó, akkor a pince csak múlt század végi, e század elejei lehet. Majcher Tamás 154/A.* Óföldeák-római katolikus templom (Csongrád m.) (XXIX). 1995-ben az erődtemplom belsejében a hajó és a támpillér csatlakozása és egy esetleges a templomnál korábban épített objektum maradványainak igazolása volt az alapfeladat. Az előzetes szondázás alapján úgy tűnt, hogy a szentély alatt a kripta boltozata ép, igya lejutásra az Istók-féle rajzról ismert lejárat tűnt a legcélszerűbbnek. Feltártuk a D14. szelvény K-i felét -220 cm mélységig. Megállapítható volt, hogy a korai Árpád-kori temetkezések alatt a föld mesterségesen feltöltött. Most került sor a 412. sírból a XVII. század végi gyöngyös párta in situ kiemelésére, mely csaknem azonos az óföldeáki 27. sírban feltárt fejdísszel. A szentélyben színvilágában, motívumrendszerében, technikájában és kivitelezésében egységes díszítőfestés nyomait találtuk, amely készülhetett az 1922-1924-es helyreállítás alkalmával, vagy azt megelőzőleg is. Az eredeti díszítés az 1930-as években részben átfestésre, részben letakarásra került. A szentély északi falán a lehullott újkori festést hordozó vakolat alatt fehérre meszelt más vakolatréteget találtunk, melyen falfestés nyomait vettük ki (lovas-ló). A motívum kapcsán felmerülhet, hogy talán egy újabb Szent László ábrázolással állunk szemben, a feltevést megerősítheti, hogy a templom második védőszentje éppen Szent László király volt. A munkálatokban részt vettek: a dortmundi főiskola hallgatói, Kelemen Éva (JATE), Jánosi László (JGyTK). Béres Mária 154. Paks-Templomdomb (Tolna m.) (LV). Az ásatás célja a belvárosi katolikus plébániatemplom szentélye és nyugati hajófala melletti területen eredetileg az esetleges középkori kerítőfalra, cinteremre vagy a templom korábbi építési fázisaira utaló nyomok megtalálása volt. A jelenlegi támfal meghosszabbítását megtaláltuk, alját 280 cm mélységben elértük, a kváderkövek alapján a középkori eredet nem volt megállapítható. A belső, déli oldal előtti betöltést bontva a sárga altalajt csak részben találtuk meg, ugyanis egy nagy, kerek hombár (?) helyezkedett el itt, * Id. 7/A. sz. lábjegyzet. 112