Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

döngölt agyagfal az eredeti sziklafelszínre volt alapozva, alapozási szélessége 110 cm, a megmaradt fal magassága 90 cm, szélessége 50-70 cm között változott. Tetején apró, majd nagyobb kövezést találtunk. A 4. árokban, a fal tetején egy vas pengetöredék került elő, ugyanezen a tájékon a fal déli oldalába beásott gödörből egy ép, II. sz. eleji bronz fibula került elő. A területről egyébként igen kevés lelet jött felszínre, néhány kelta cseréptöredék és késő bronzkori jellegtelen házikerámia töredéke. A feltárt falszakasz keleti és nyugati irányban folytatódik, rendeltetése az eddigi eredmények alapján még nem állapítható meg. Pető Mária 6/2. Budapest XV., Rákospalota - (98020 hrsz) (M0 Autóút, 72,2 km, I. sz. lelőhely - ÉNy-i vasútoldal-Patakpart (III). Az M0 autóút és az új 2. sz. közlekedési út tervezett csomópontjában, a veresegyházi vasútvonal északi oldalán, közel 8000 m

2 kiterjedésű, összefüggő feltárási felületet nyitottunk. A terület DNy-i részében szórványos, objektum nélküli DVK leleteket találtunk. Előkerült egy magányos, kottafejes díszű edénnyel keltezhető temetkezés is, mely néhány hasonló díszű szórványos töredékkel együtt, a telepnyomot a kottafejes időszakra helyezi. Ugyanezen a területen a rézkori Furchenstich kerámia kisebb teleprészletét is megfigyelhettük. A részben Árpád-kori árkokkal bolygatott 15 objektum a terület DNy-i részén koncentrálódott, míg észak felé egyre gyérebben jelentkező szórványos leletek jelezték a település szélét. A viszonylag kevés, de jellegzetes kerámiát tartalmazó objektumok közül hat, nagyjából kör alakú, lefelé szélesedő, a többi, sekély, alaktalan gödör volt. A fentebb említett két korszak objektumai mellett, hat gödörből viszonylag nagymennyiségű szkíta kori leletanyag került elő. A laza félkörben elhelyezkedő, hamuszerű betöltésű objektumok átlagosan 3,5-4,5 méter átmérőjűek voltak. Rendeltetésük egy füstölőgödörnek meghatározható objektum kivételével bizonytalan. Lakóházak nyomait a vasútoldalon nem találtuk. Az autópálya-csomópont ÉNy-i nyúlványában, a Csömöri patak egykori medrének és egy vízelvezető árok találkozásánál fekvő „szigetecske" DNy-í lejtőjén, 1000 m

2-es területen, két félig földbe mélyített, valószínűleg sátorszerű építmény alapjait tártuk fel. Két hulladék- és egy tárológödör is előkerült. A területen cölöplyukakat is megfigyeltünk, amelyek egy vagy két felmenő falú ház meglétére utalnak. A vasútoldalon megfigyelt települések valószínűleg déli irányban húzódnak tovább. 9