Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

A házból hullámvonal díszítésű fazék töredékei, két cserépbogrács perem és oldaltöredékei kerültek elő, valamint örlőkövek töredékei, ezeken kívül három vastárgyat is találtunk, melyek funkcióját állapotuk miatt közelebbről nem lehet meghatározni, egyik talán vaskés töredéke. Az ásatáson részt vettek: Bagi Gábor, Tóta András és Zsolnay László a Damjanich Múzeum munkatársai. Polgár Zoltán 122. Nagyszénás-1. Ih., Cifra-dűlő, faluhely (Békés m.) (II). A lelőhelyen egy Árpád-kori előzményű késő középkori falu templomának részleteit és temetőjének 88 sírját tártuk fel három és fél heti munkával. A lelőhely talán a középkori oklevelekben emlegetett Szénásegyháza faluval azonosítható, melynek első említése 1403-ból származik. A templomnak két építési periódusa volt. Először egyhajós, döngölt alapozású templomot építettek, de később ennek D-i hajófalát elbontva a hajót déli irányban megnagyobbították, s az elbontott fal helyére is sírokat ástak. A bővítmény alapozása is döngölt agyagból készült, de az alapozás anyagának összetétele, valamint az alapozási árok formája a korábbi periódusétól eltérő volt. A jelek szerint az első templom teljesen elpusztult, de a korai periódus alapozását újabb alapozással megerősítve, s a déli oldalon a korábbi kiterjedését megnagyobbítva, újra fölépítették. Előkerült a templom körüli temetőt kerítő - szintén két periódusú - kettős körárok, valamint két osszárium is. A templomot és a temetőt a sírokból előkerült szokványos leletek alapján - egészen a XVI. század végéig használták. Munkatárs: Juhász Irén, Gábor Gabriella, Gyenge Antal, Kulcsár László. Szatmári Imre 123/1. Nyáregyháza-15. Ih. (Pestm.) (VI). Az Árpád-kori lelőhelyen a szakirodalomból régóta ismert Nyáregyháza-Pusztapótharaszti kincslelet falujának templomát leletmentettük. A feltárást egy új nyomvonalú út (M5-4. főút között) építése tette lehetővé. A templom alapozásából az alapárok aljának szétdúlt maradványa maradt csak meg. A templomnak megállapítható volt a külső hossza és szélessége (9,85 x 7,45 m), valamint félköríves szentélyének lezárása. Alapozása réti mészkőből lehetett. A templom körüli temetőből csak az út nyomvonalába eső veszélyeztetett sírokat (244-et) tudtunk a rohammunkában feltárni. Ez a temetőnek nagyjából a déli felét foglalja magába. Mellékletek: XII. századi 85