Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

tély kapcsolódik. A területet fatelepítések gödrei bolygatták, ennek ellenére, főleg a templom északi részén a felmenő falak alsó kősorai megmaradtak. A falak alapozásában másodlagosan felhasznált római tegulákat és egy feliratos sírkő töredékét is felhasználták. Építése a XIII. századra tehető. Pusztulása egyszerre következhetett be, melyet Rudolf 1579-es veretű dénára keltez és összhangba hozható az 1983-ban a lelőhelyről származó ezüstpénz lelettel. Feltártunk három sírt. Az ásatáson részt vettek: Kovács Annamária, Kovács Eszter, Tóth Tünde, Tomka Gábor, Thúry László régészhallgatók (ELTE). Konzulens: Hatházi Gábor. Ódor János Gábor 159. Sonkád-református templom (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) (XXI). A templom régészeti és építéstörténeti vizsgálatára az épület műemléki helyreállítását megelőzően került sor. Ennek során megállapítottuk, hogy az 1500 körül felépített és 7807-ben nyugati, homlokzati toronnyal ellátott templom hajójának az alapozási mélysége a lábazat párkány tetejétől számítva 225 és 240 cm között, a szentélyé 205 és 215 cm között változik, míg a sekrestye maradványáét 213 cm-nek mértük. Az épület belsejében két réteg agyagos padlót Mehetett megfigyelni, az alsó alatt korom, illetve égésréteg nyomai látszottak. A szentély északnyugati és délnyugati sarkában kőkonzolok kerültek elő, a boltozat lenyomataival, feltártuk az északi falban elhelyezett szentségtartó fülkét és a sekrestye igényes kőfaragó munkával kialakított, szamárhátíves, későgótikus keretelését. A hajóba a déli oldalról szemöldökgyámos, profiláthatásos keretelésű kapu nyílott. Hasonló profilképzésű volt a torony hozzáépítésekor lefaragott nyugati kapu. A kőrácsuktól megfosztott, de középkori formájukat őrző ablakok bélletei a reformáció idején ornamentális festést kaptak. A diadalív pillérein egyegy körbe szerkesztett, festett keresztmotívum maradt meg. A falfelületeket egyszerű, festett, vörös motívumokkal díszítették. Fedélszéke a legutóbbi átalakításig a környéken gyakori, középkori hagyományokat őrző formát mutatott. Balázsik Tamás-Simon Zoltán-Szekér György 160/1. Szécsény-Belváros (Nógrád m.) (XXVIII). A városi gázvezeték II. ütemének építése kapcsán a régészetileg védett belvárosban több helyen folytattam kisebb leletmentést illetve szemlézést július és október között. Nagy S. utca és Haynald u. felső harmada: Sikerült lokalizálni az Árpád-kori falu helyét. 107