Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

században megépült templomból a szentély kivételével minden rész megmaradt. A XVII. század közepén is csak a tetőzete romlott, a középkori épület még teljesen jó volt. 1756-ban renoválták, ekkor boltozták be a templom hajóját, mert addig síkmennyezetes (fatáblás) volt. Ekkor falazták be középkori ablakait, kapuját. Helyette új kaput alakítanak ki nyugatról és új ablakokat vágnak a déli homlokzatba. A déli lizénákat is ekkor faragták le. A középkori tornyon az új ablakok kialakítása során a középkori ablakok felső harmadát átvágták. A XX. század eleji átalakításkor nyerte el a templom mai formáját új neogótikus szentélyével. Üvegablakai is ekkor készültek. A XIX. századi Szent István oltárkép helyett is üvegablak készült. Munkatársak: Ivicsics Péter, Derdák Ferenc, Egyed Tibor, Kiss Ernő Csaba. P Hajmási Erika Vác-Csörőgi-rét Id. 83. sz. Vác, Katona Lajos u. 12. Id. 165/1. sz. 129. Váralja-Várfő (Tolna m.) (XXXI). Váralja község belterületének ÉK-i szélén emelkedik a Várfő nevű magányos hegycsúcs. A környezetéből erősen kiemelkedő, meredek oldalú, 15-20 x 30 m alapterületű, jelenleg nyolcas alakú hegytetőt középen K-Ny-i irányú, 9 m széles árok vágja át. Kb. 7-8 m-rel lejjebb 15-20 m széles terasz övezi a kúpot. A teraszon és a tetőn is, a felszínen sok a tégla-, kő- és paticstörmelék. A cserepek XIII. századiak. A Tolna megyei várkutatás keretében 1994-ben kezdtem el a vár feltárását: 3 szelvényt és 1 kutatóárkot nyitottunk. A vár É-i részén gazdasági udvarra utaló tárológödrök, valamint a hegytető peremén húzódó körítőfal alapja került elő. A D-i részen kő lakótorony falának részletét, és a tornyon kívüli pusztulási réteget figyeltük meg. A leletanyag kizárólag XIII. századi: viszonylag nagy mennyiségű kerámia (főleg fazekak, csészék), vas használati tárgyak (kések, patkók) és néhány jó minőségű üvegedény töredék. Miklós Zsuzsa 130. Veszprém, Malom u. 13. (MRT 2. k. 51/31. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). Kerítésalap mélyítése során DNy-ÉK-i tájolású, mellékletnélküli, erősen bolygatott váz került elő. Valószínűleg a Cserhát Itp. és környékén elterülő középkori temetőhöz tartozik. S. Perémi Ágota 89