Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

utáni alakja szögletes), másrészt pedig a domb magasabb részein, a gépi humuszolás előtti terepbejárás során gyűjtött XV-XVI. századi (vagy esetleg még későbbi?), gyorskorongon formált, zöld v. sárga mázas ke­rámia. A domb XX. századi történetének tárgyi emléke pedig egy „bun­ker", tulajdonképpen nagyobb verem, amelybe a szomszédos Kaszás­tanya lakói 1944-ben értékeiket elrejtették, és helyét is több-kevesebb pontossággal még meg tudták mutatni. A leletmentésben kiemelkedő szerepet vállalt Kadenszki Béla ásatá­si technikus és Tamás Veronika rajzoló, részt vettek: Anna de Vincenz, Romhányi Beatrix régész, Karasz Ferenc geodéta, Zamdits Ágnes, Bo­donyi Sándor restaurátor az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a JATE, a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem, a Szombathelyi Tanárkép­ző Főiskola számos hallgatója és végül de nem utolsósorban: számos fiatalabb vagy idősebb lébényi vagy győri lakos. T. Németh Gabriella-Takács Miklós Mezőkeresztes-M3 autópálya 12. Ih. Id. 23. sz. Mosonszentmiklós-Egyéni földek Id. 24/1. sz. Mosonszentmiklós-Lednice domb Id. 24/2. sz. Nagyfüged-Ejzella Id. 152. sz. 121. Nagykörű-Monostordomb (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). Az ásatás helyszíne Nagykörűtől északra 2 km-re a Tisza árte­rületén található ÉNy-DK irányú, kb. 600 m hosszú, 30-150 méter széles dombhát, melyet 1848-ban a Tisza szabályozásakor átvágtak. Az 1790­ből, valamint 1852-ből származó térképeken a Monostor nevű határrész a domb nyugati végénél van feltüntetve, tehát a feltárást ott kezdtük. Az ásatás célja a körűi monostor feltételezett helyének kutatása volt. Három kutatószelvényt nyitottunk a domb különböző részein, melyekben lelet­anyagot nem találtunk, majd a domb töltés felőli részén húztunk újabb három kutatószelvényt, melyek közül az egyikben Árpád-kori cserép­anyagot találtunk. A szelvény kibővítése során X—XII. sz-i lakóházra buk­kantunk. A ház közel szabályos négyzetalakú építmény volt keleti oldalán meneteles bejárattal, a nyugati falábaa pedig, annak közepén kemencét válytak. A tetőszerkezetet négy, a ház középtáján szimmetrikusan elhe­lyezett cölöp tartotta, valamint a ház gödrén kívül elhelyezett két újabb cölöp a bejárat tetejének alátámasztását szolgálta. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom