Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

húzódó telkek sora a római korban a canabae déli széléhez (a légióstábor territóriumához) tartozott, gyér települési rendszerrel és elsődleges mezőgazdasági jellemzőkkel, ahhoz illő infrastruktúrával bírt. Hable Tibor 44/7. Budapest III., Szentendrei út-Ladik utca sarok (hrsz.: 19257/1) (III). Az ESSO kút kivitelezését közvetlenül megelőző időszakban módunk volt kiegészítő leletmentést folytatni az előző év kutatásaihoz csatlakozva, a telek teljes hosszában nyertünk egy észak-déli metszetet. Az árokból a II. század elejéről származó csontvázas és hamvasztásos temetkezések, a késő római korból származó csontvázas temetkezések kerültek elő. A többnyire gazdag mellékletű sírépítmények kiszedett alapfalait is sikerült feltárni. Valószínűleg a kora római sírok periódusához közeli időszakból való az a két, egymással párhuzamos cölöpsor, amely összefügg a területen 1984-ben talált megújított agyagfalas építménnyel. Leletanyag a cölöplyukakból nem került elő. A lelőhely teljes feltárására nem került sor, csak azokat a területeket tártuk fel - információs szondákon kívül -, amelyek az építkezés következtében megsemmisültek. A feltárást részben a kivitelező költségén, részben saját munkaerőből végeztük, április hónapban. Zsidi Paula 44/8. Budapest III., Szentendrei út 133.-Aquincum-polgárváros (hrsz.: 19343/8) (III). Az elmúlt évi feltárás folytatására került sor az aquincumi polgárváros déli városfalán kívüli területen. Célunk a tavaly előkerült épület alaprajzi tisztázása volt. A római kori épület feltárt részétől K-re nyitottunk hat szelvényt és két árkot. A kibontakozó alaprajz és az előző évi leletszegénységgel szembeni viszonylagos leletgazdagság egyaránt arra utalnak, hogy az épületen kívüli részt, valószínűleg az épület négyszögű udvarát tártuk fel. Az udvar É-i és K-i zárófala a városfal ÉNy-DK-i irányához igazodott, míg az épület Ny-i szárnya a polgárváros É-D-i fóútjára volt tájolva. Miután a főútvonal a városfal építése előtt már funkcionált, feltételezhető, hogy az udvar és az épület K-i szárnya későbbi hozzáépítés. Az új feltárás közelebb vitt az épület funkciójának meghatározásához is, amennyiben fürdőre utaló csatornarészlet került elő, amely az épület tavaly feltárt egyik mély alapozású helyiségének vízellátását (vagy vízelvezetését) oldotta meg. 35