Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

húzódó telkek sora a római korban a canabae déli széléhez (a légióstá­bor territóriumához) tartozott, gyér települési rendszerrel és elsődleges mezőgazdasági jellemzőkkel, ahhoz illő infrastruktúrával bírt. Hable Tibor 44/7. Budapest III., Szentendrei út-Ladik utca sarok (hrsz.: 19257/1) (III). Az ESSO kút kivitelezését közvetlenül megelőző időszak­ban módunk volt kiegészítő leletmentést folytatni az előző év kutatásai­hoz csatlakozva, a telek teljes hosszában nyertünk egy észak-déli met­szetet. Az árokból a II. század elejéről származó csontvázas és hamvasztá­sos temetkezések, a késő római korból származó csontvázas temetke­zések kerültek elő. A többnyire gazdag mellékletű sírépítmények kisze­dett alapfalait is sikerült feltárni. Valószínűleg a kora római sírok periódusához közeli időszakból való az a két, egymással párhuzamos cölöpsor, amely összefügg a területen 1984-ben talált megújított agyag­falas építménnyel. Leletanyag a cölöplyukakból nem került elő. A lelőhely teljes feltárására nem került sor, csak azokat a területeket tártuk fel - információs szondákon kívül -, amelyek az építkezés követ­keztében megsemmisültek. A feltárást részben a kivitelező költségén, részben saját munkaerőből végeztük, április hónapban. Zsidi Paula 44/8. Budapest III., Szentendrei út 133.-Aquincum-polgárváros (hrsz.: 19343/8) (III). Az elmúlt évi feltárás folytatására került sor az aquincumi polgárváros déli városfalán kívüli területen. Célunk a tavaly előkerült épület alaprajzi tisztázása volt. A római kori épület feltárt részétől K-re nyitottunk hat szelvényt és két árkot. A kibontakozó alaprajz és az előző évi leletszegénységgel szembeni viszonylagos leletgazdagság egyaránt arra utalnak, hogy az épületen kívüli részt, valószínűleg az épület négyszögű udvarát tártuk fel. Az udvar É-i és K-i zárófala a városfal ÉNy-DK-i irányához igazodott, míg az épület Ny-i szárnya a polgárváros É-D-i fóútjára volt tájolva. Mi­után a főútvonal a városfal építése előtt már funkcionált, feltételezhető, hogy az udvar és az épület K-i szárnya későbbi hozzáépítés. Az új feltárás közelebb vitt az épület funkciójának meghatározásá­hoz is, amennyiben fürdőre utaló csatornarészlet került elő, amely az épület tavaly feltárt egyik mély alapozású helyiségének vízellátását (vagy vízelvezetését) oldotta meg. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom