Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

A házakból igen sok, a mintegy 19 gödörből változó mennyiségű különböző típusú neolit kori, főként AVK kerámia töredékeket gyűjtöttünk össze, meglepően kevés állatcsontmaradvánnyal (volt inkrusztált, hálómintás, egészen finom vékonyfalú bekarcolt és barázdált mintás töredék, durva nagyméretű, kívül benyomott szalagfonatos hombár töredék stb.). A területen rétegminta kutatásokat végzett a Gyöngyösi Mátra Múzeum természettudományos csoportja Dr. Füköh Levente vezetésével. Fodor László Nagyút 3.-Göböly járás I. Id. 78. sz. 25/2. Nagyút 4-Göböly-járás II (Heves m.) (IX). A tervezett M3 autópálya nyomvonalának 96,4-96,6 km szelvények közé eső szakaszán 7000 m -t tártunk fel. A kiemelkedő hosszan elnyúló dombháton több korszak emlékeit találtuk meg. A késő rézkori Pécel/Baden kultúrába tartozó telep két tucat hulladékgödörből áll, szinte mindegyikben megfigyeltünk tüzelésnyomot. Két esetben nagy mennyiségű patics volt a betöltésben. Az egyik helyen a paticsomladék közötti cseréptöredékek erősen deformálódva másodlagos átégés nyomát mutatják. A gödrökből hatalmas mennyiségű állatcsont és kerámia került elő. A csontok között sok a halmaradvány, a kagyló- és csigahéj. A kerámia sötét színű, fényezett, simított felületű szokványos áru. A „kistárgyak" sorába orsógombok v. szövőszéknenezékek, pattintott obszidián pengék és egy csiszolt kőbalta töredéke tartozik. Kiemelkedő lelet egy fehér márványból csiszolt gömb töredéke, melyet talán méltóságjelvénynek tarthatunk. A késő bronzkort két gödör képviseli kevés, jellegtelen kerámiával. Szinte az egész feltárt területen jelentkeztek római kori barbár telepjelenségek. Az egymásra ráásott objektumok arról tanúskodnak, hogy ezen a részen a szarmaták több hullámban telepedtek meg. Az eddig feltárt hat ház É-D-i tájolású, négyzetes formájú, lekerekített sarkú, félig földbeásott egysejtű épület. Két ízben a középtengelybe ásott három cölöplyuk alapján ágasfás-szelemenes szerkezetet rekonstruálhatunk. Döngölt, vagy tapasztott padló nyomára nem akadtunk, a lejárat helyét a K-i oldalon figyelhettük meg. Csak egyetlen háznak volt tűzhelye, az ÉNy-i sarokban egy erősen átégett 30 x 40 cm-es felület. A legtöbb objektum gödör, az agyagnyerők mellett jelentős számú a méhkas alakú gabonásverem. Több kutat s néhány É-D-i irányú árkot regisztrálhatunk. Figyelemreméltó egy kút és árok együttese, valószínűleg itatóként funkcionált. 21