Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

putoronyhoz való lefutása közben hirtelen szögben törik, a falszorost egy hosszabb kutatóárokkal vágtuk át. A külső körítőfal alapozásáig lemélyített árokból igen gazdag őskori és középkori (XV-XVII. századi) leletanyagot gyűjtöttünk. Azonban a körítőfal sajátos módon történt kialakítására egyelőre nem kaptunk magyarázatot. 2. 1993-ban elkezdtük a belsővárba vezető híd alatti terület feltárását, ezt folytatván átvágtuk a nagy sziklaárok mintegy 4 m vastag betöltését, és napvilágra hoztuk a sziklaárok fenekét. Az 1552-es és 1576-os veretű ezüst dénárokkal keltezett felső, török kori omladék alján nagyobb méretű faragott kövekből álló rétegződést találtunk. E kövek a legalsó réteg - egy korábbi, XV-XVI. századi járószint - felszínén feküdtek; minden bizonnyal egy közelben állt építmény (kapuzat?) árokba hullott maradványaival azonosíthatók. Az építmény az első török kori ostromok idején pusztulhatott el. Legalul középkori szemétréteg húzódik, nagy mennyiségű XIV-XVI. századi leletanyaggal. Az árok fenekén itt is jelentkeztek a korabeli sziklafejtés nyomai (csekély szélességű és mélységű hosszanti- és keresztárkolások hálózata). 3. A középső falszorosban hozzáfogtunk az É-i palotaszárnyak már régóta tervezett helyreállításához szükséges régészeti kutatásokhoz. Az ÉNy-i palotaszárny közepe táján egy szélesebb kutatóárokkal vágtuk át a falszorost. A felső, 2,5-3 m vastagságú, igen laza omladékréteg alatt egy korábbi periódusban épült szerényebb méretű (mindössze 0,8-1 m mély) sziklaárkot találtunk. (Minden bizonnyal folytatása az 1965. évi ásatások során, a falszoros ÉK-i fordulójánál feltárt sziklaároknak.) A mintegy 5x2 m-es felületen, fenékig kiszabadított sziklaárok-szakasz betöltése igen gazdag XIV-XV. századi leletanyagot szolgáltatott; azonban faragott kövekben egyelőre igen szegénynek bizonyult. A korábbi évekhez hasonlóan régésztáboros diákok is részt vettek a feltárásokban. Az idei munkálatokban 45 fő segédkezett (DUNDI alapítvány, táborvezető: Karádi László). Befejezték a körítőfal teljes DK-i szakaszának feltárását, valamint a körítőfal alatti gyalogösvény tisztítását. Ezenkívül a fellegvár több pontján romtalanítási munkákat végeztek, ill. a növényzetet irtották; valamint bekapcsolódtak a belsővárba vezető híd alatti terület kutatásába is. A régésztáboros diákokkal végzett közös munkánk eredményeképpen idén nyáron végre elkezdődhetett a körítőfal DK-i szakaszának állagvédelme. Iván László 167/2. Visegrád-Ferences kolostor (Pest m.) (XXXIX). Az ásatás három helyszínen folyt: a magyar csoport a sekrestyét és az azt határoló 114