Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

um igazgatója végzett helyszíni szemlét. 80 cm mélységben két párhuzamos, egymástól kb. 7 m-re fekvő, 80 cm vastag. É-D irányú falat, valamint ezektől K-re 2,65 m-re egy széles, íves falat - melynek alja 1,15 m mélyen még nem jelentkezett - figyelt meg. Ennek nyomán kezdtük meg a feltárást a 635/12 és 635/13 hrsz. telkeken. A planírozással, közműárkokkal és újkori beásásokkal erősen bolygatott telkeken 210 m

2-nyi területen végeztünk feltárást. Egy nagyméretű: 20 m (feltárt) hosszúságú, 8,3 m (belül 6,7 m) szélességű épület 70-80 cm vastag, vegyes kő

:tégla falazatú, részben kiszedett alapjai kerültek napvilágra, az épület É-i lezárását nem lehetett tisztázni. DK-i sarkát utólag, téglából rakott támpillérrel erősítették meg. Az épülettől 2,2 m-re K-re egy szintén kő-tégla vegyes falazatú, különálló pince részletét tártuk fel. Az előkerült leletanyag a XV-XVI. századra keltezhető. Nagy számban találtunk kályhaszem- és csempe, valamint díszedény töredékeket. A fémanyagból kiemelkedik az ágyúgolyó, a harapófogó és a bronz gyűszű. A faragott kőtöredékek között jellegzetes darabok nem voltak, eredeti funkciójuk nem állapítható meg. A feltárt épületrészletek azon a területen találhatók, ahová Vándor László a XIII—XIV. században kialakuló Kanizsa település magját (a későbbiekben Szombathely külvárosként említett településrészét) és a Szt. Margit plébániatemplomot lokalizálja. Az eddig napvilágra került részletek allapján az épületek funkciója nem állapítható meg. A feltárást az épület É-i lezárásának, a pince teljes kiterjedésének, valamint az épülettel való kapcsolatának tisztázásával kívánjuk folytatni. A feltárásokat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának anyagi támogatásával végeztük. Az ásatáson részt vettek: Frankovics Tibor régésztechnikus, Pais Mónika a régészeti gyűjtemény kezelője, Haász Gabriella egyetemi hallgató. Kvassay Judit-Vándor László 154. Nagykarácsony-Ménesmajor (Fejér m.) (XXX). A Nagykarácsonyról Ménesmajorba vezető földút, az Előszállás-Mezőfalva vasútvonal és a Nagykarácsonyi-vízfolyás által határolt területről készült légifotók négyszög és körív alakú objektumokat mutattak. A terület bejárásakor az arasznyira nőtt búza sötétebb zöld színével a környezetétől elkülönülve kirajzolta az említett formákat. A területen az ELTE Geofizikai Tanszéke régészeti-geofizikai mágneses kutatást végzett. Elkészített dokumentációjukat felhasználva kíséreltük meg több 104