Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

binált vörös festés utal erre. További leletek: két órlőkő töredék, egy tűzkő penge töredéke, néhány áglenyomatos patics darab. Barna Judit 8/1. Esztergom, Kossuth u. 14-18. (MRT 5. k. 8/3. Ih.) (KomáromEsztergom m.) (X). Lakóház építéssel kapcsolatos földmunkák miatt 4 hónapig tartó leletmentést végeztünk a területen. Ennek során a késő bronzkori Urnasíros kultúra 4 szeméttároló gödre került elő. A gödrök más korú objektumoktól bolygatottan - a feltárt terület középső részén helyezkedtek el, de az egész felületen találtunk szórványosan késő bronzkori kerámia-töredékeket. Kövecses-Varga Etelka A késókelta korból egy nagyméretű, földbeásott lakóház részletén kívül több szemétgödröt, vermet és 5 fazekaskemencét tártunk fel. 2-2 kemence közös fütőgödörből nyílott, az 5., előzőknél kisebb kemence külön fútőgödörrel rendelkezett. A kelta objektumokból nagy mennyiségű edénytöredék került elő. A késókelta fazekasnegyed a középkori királyi város É-i felében megfigyelt (Széchenyi tér-Arany J. u.-Saskert) nagy kiterjedésű településhez tartozott. A római korból feltárásra került egy 2 x 3 m nagyságú, cölöpös, földbeásott lakóház, amelyből I. század végére-ll. század első felére keltezhető leletanyag: szürke, pecsételt díszú tálak, vörös festésű, sávos és márványozott festésű tálak és fazekak, szürke szemcsés anyagú, és kagylós anyagú korongolatlan fazekak, fedők stb. került elő. A környező római kori település járófelületéről és középkori gödrökből számos terra sigillata töredék is napvilágot látott. A késókelta és korarómai település szintjét késő római sírok vágták át. 55, K-Ny-, ill. Ny-K és ÉNy-DK, ill. DNy-ÉK irányú tégla és földsírt tártunk fel. A sírokból előkerült agyag és üvegedények, pénzek, és szegényes ékszermellékletek a IV. századból származnak. Munkatárs: Horváth István, Lázár Sarolta és Kövecses Varga Etelka, az ásatáson részt vett: László János. H. Kelemen Márta A sokszorosan megbolygatott területen két Árpád-kori földbeásott házat, ill. részletét, szabadban lévő Árpád-kori és XIV-XV. századi kemencéket, XVI-XVII. századi gödröket, török kori leletekkel keltezett, favázas kutat és egy - valószínűleg - török kori (melléklet nélküli) csontvázat tártunk fel. 9