Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Középkor

gyámkő belső oldalát a legutóbbi időkben villanyvezeték lehelyezése­kor belül teljesen átfaragták. A domb nyugati részén, vízmosástól nyugatra álló barokk apáti ház keleti oldala előtt kora Árpád-kori kerámiával keltezett épület sarokrészét találtuk. Az alapozás 1,60 m széles, keskeny ún. csatári kőből, opus spi­catum formában rakott. A felmenő fal tégla volt. Folytattuk a feltárást a barokk apáti ház négy keleti helyiségében. (Az épület nyugati része alatt barokk pince van (a következő eredményre jutottunk): a dombon állott egy igen korai XI. század végi(?) település. Ennek fekete, faszénnel kevert kultúrrétege, jellegzetes kerámiával keltezve, mind a négy helyiségben megfigyelhető volt. A 4. sz. helyiségben talál­tunk egy agyagból tapasztott, erősen átégett kemencét, ugyanebből a periódusból. E kemence északi részére ráépült egy nagyméretű téglaé­pület déli fala. Ez az észak-déli irányú téglaépület a barokk épületben ferdén helyezkedik el. 150 cm vastag falának tégláit agyagba rakták. Belső falszélessége 3,50 m, és falai mintegy 8 m hosszúságban követ­hetők, mert az épület nyugati részét a barokk pince építésekor elpusztí­tották. Az 1. sz. helyiségben sárga agyagtapasztásos padlószintjét is megfigyelhettük. Mintegy 10 cm-es agyagréteg rátevése után 1200 kö­rül, részben a korábbi téglaépület falaira, részben attól irányban eltérő­en épült egy második téglaépület, amelynek tégláit habarcsba rakták. Ennek az épületnek is agyagtapasztásos, sárga színű padlója volt, ame­lyen egy 1200 körüli friesachi dénárt találtunk. Az épület belsejében, az északkeleti részen a tapasztott padlóba bemélyülő gödörben egy 1200 körüli ép cserépedényben építési áldozatul elhelyezett csirke csontjait találtuk. Az edény téglával és egy lapos kővel le volt fedve, melléje he­lyezve tojás maradványait találtuk. A téglaépületek elplanírozott törmelékét mind a négy helyiségben meg lehetett figyelni. Az is világossávált, hogy a csatári kővel halszálka formában alapozott, 1,60 m széles épület ráépült a második téglaépület­re. E kővel alapozott háznak a délnyugati sarkán támpillér volt. Ez az épület legnagyobb részt a barokk épületen kívül, attól északkeletre talál­ható. A barokk épületben feltárásra került ezen kívül egy kora-barokk műhelyépület, amelynek déli része nyitott volt. Három tüzelőhely figyel­hető meg benne. A középső tüzelőhelyben salak darabok voltak. A salak vizsgálat dönti el, hogy mi volt a műhely rendeltetése. A 3. sz. helyiség északi fala mellett három mély, (téglával) falazott gödröt találtunk, amelyekből nagy mennyiségben kerültek elő ép és törött kerá­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom