Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Árpád-kor

helyzetben. Előző terepbejárásaink során hegedű alakú idol is volt a leietanyag között. Kató Sára A temető felett magasodó, a helyi hagyomány egy középkori templom, majd annak romjaiból épült késő középkori templom helyének ismeri. Két megbolygatott épületrészletet sikerült felmérnünk. A D-Ny-i falsarok alapozása agyagba rakott, nagyméretű, alaktalan bányakövekból készült. Erre emelték a kváder köpenyezésű, mészhabarcsos öntött falat. A feltárt részlet a terepjelenségek és a technológia alapján egy nagyméretű, román kori épület (templom?) maradványa. A másik épületrészlet egy terméskőből falazott (üres) sír és egy falrészlet. Valószínűleg az első építménytől későbbi, kisebb méretű templom egyenes záródású szentélyének északi fala került elő a diadalív bal sarkával. Az épületek építési korát meghatározó datáló anyag még nem került elő. Az épületek alapjait a teli rétegeibe ásták be. Majcher Tamás Ják-Szent György templom és apáti ház Id. 115. sz. Kál-Legelő III. Id. 84. sz. Kengyel-Baghymajor, „Gázvezeték" Id. 72/1. sz. Kengyel-Kengyeiparí I. (Baghymajor) la. 72/2. sz. Keszthely-Fenékpuszta Id. 52. sz. Kiskunfélegyháza-Pákapuszta- Dósa tanya Id. 16. sz. 97. Kisvarsány-Kőriéiyes (Szaboics-Szatmar-Bereg m.) (XXI). Az M3-as sztráda tervezett nyomvonalának terepbejárása során figyeltünk fel a lelőhelyre, ahol a szántás után a házak foltja kirajzolódik. A leletmentés során 9 objektumot tártunk föl. A gödrök többsége Árpád-kori, közülük 1 bronzkori. Az egyetlen ház V///-/X. századi kerámiával keltezhető. Az ásatáson részt vett Almássy Katalin régész és Belánszky-Demkó Péter fotós. Istvánovits Eszter Körmend-IV. Béla szobor parkja Id. 118. sz. 66