Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Őskor

gott át. Maga a kövezett szint - mely foltokban maradt meg - a hozzátartozó kerámia alapján a késő La Téne-periódusra keltezhető. A szelvény dél-délnyugati irányú bővítésével a kelta települési réteget kívántuk vizsgálni. Ebben a szektorban újkori mészégető kemence és középkori omladék jött napvilágra; az utóbbi közvetlenük a sziklán nyugodott. A természetes erózió által létrehozott lejtőn cölöplyukak sorát és paliszád alapárkát bontottuk ki. Ezekhez a jelenségekhez keltezhető leletek nem tartoztak, azt azonban egyértelműenn tisztázni tudtuk, hogy rétegtanilag semmiféle kapcsolatuk nincs a kövezett szinttel. Az utóbbi lebontása során sok La Téne-anyag került elő, s több helyen észleltük, hogy a kövezés két rétegű volt. Ugyanakkor egyik szinthez sem tartozott tűzhely vagy egyéb tényleges telepjelenség. A kövezés kb. 10 cm vastag elplanírozott fekete földrétegen helyezkedett el; ebből sok kora vaskori és késő bronzkori cserép került elő. A La Téne-kort megelőző periódusok tanulmányozására a szelvényen belül több szondázst nyitottunk. Az 1993-as kampány végeredményben nem igazolta várakozásunkat, minthogy La Téne-telepjelenségekre (tűzhely, lakóházmaradványok) nem bukkantunk. A kövezett felület közlekedési útvonallal lehetett. Az erózió és a középkori építkezések a késő vaskori kultúrréteget elpusztították. A feltárt cölöplyukak nagy többsége középkori volt, mindössze kettő hozható kapcsolatba a kövezett szinttel. Mindez azt, a korábbi évek során tett megfigyelésünket erősíti meg, hogy a velemi LaTéne-kori települési rétegeket az erózió rendkívüli mértékben károsította. Ez feltehetően a lelőhely római kori elhagyásának következménye lehetett. A legfontosabb települési teraszok nagy felületű feltárásától volna remélhető a kelta oppidum településtörténetének az eddiginél jobb megismerése. Az elmúlt évben kis szondázst nyitottunk a „Garaboncia" keleti szélén a korábbi években kutatott késő La Téne „nagy sánc" folytatásának tisztázására. Ennek során megtaláltuk a 30-as években a cserkésztábor létesítése miatt elvégzett planírozás, illetve az azt megelőző földművelés nyomait. Ezalatt sárga agyagba rakott, sáncbázisnak értelmezhető kőkonstrukció maradványa került elő, amely késő bronzkori teraszon nyugszik. Végeredményben a nagy sánc folytatódása valószínűsíthető, befejezett vagy befejezetlen voltának tisztázására azonban a „Garaboncia" zónájában nincs lehetőség. Az ásatás francia társvezetője: J.-R Guillaumet (Glux-en-Glenne, Mont Beuvray Európai Régészeti Centrum). 31