Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Őskor

léképülettől nem messze feltárt gödörben az ép edényeken kívül még egy bronz tűt is találtunk. Az 1. ház É-i zárófalán kívül is kibontottuk az utcát, és párhuzamosan előkerült a 3. ház fala is. Ebből a házból csak egy kis darab esett bele a szelvénybe, ott is két nagy gödör roncsolta a járószintet, így padlófelületet itt nem tudtunk megfigyelni. Az ásatáson a magyar régész hallgatókon kívül svájci és angol egyetemisták is részt vettek. Poroszlai Ildikó Százhalombatta-Dunafüred Id. 62. sz. 40. Szentgál-Tűzköveshegy (MRT 2. k. 43/4. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). A szentgáli Tűzköveshegyen folytattuk az őskori (neolit?) műhely- és bányaterület kutatását. 500 m hosszúságú párhuzamos, egymástól 10 m-re telepített sekély mélységű szondasorral behatároltuk a radiolarit elterjedés K-i határát, egyben összekötöttük a Túzköveshegy alján mutatkozó telep- és műhelyfoltokat az 1983-85. évi ásatási területtel. A megmunkált szilánkokat, ütőköveket helyszíni válogatással gyűjtöttük be. Az 1985. évi ásatási területen nyitott kutatóárokban bányavágatot tártunk fel, amely az első egyértelmű bányavágat a Tűzköveshegyen. A szondasor mentén több műhelyfolt és egy ütőkő-lerakat került elő, ezen kívül néhány késő bronzkori halomsírt is bemértünk, amelyek korábban ismeretlenek voltak. T. Bíró Katalin-Regenye Judit 41. Szentkirályszabadja, Árpád u. 8. (MRT 2. k. 44/2. Ih.-től ÉNy-ra) (Veszprém m.) (XXXVIII). 1972 körül talált késő bronzkori bronzlelet egy része (sírmelléklet?) került be a veszprémi múzeumba. Rainer Pál 42. Szolnok-Alcsi-sziget (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). A 4es út építése során az Alcsi-sziget nevű határrészén anyagnyerőhelyet jelöltek ki. A lelőhely a Tisza egykori magaspartján helyezkedik el. A leletmentés során öt késő vaskori ház került napfényre (ill. még egy hatodik, távolabb ezektől?). Az említett lakóépítmények kb. 40-50 x 15-20 m-es területen helyezkedtek el, zömmel elég közel egymáshoz. A gödrök téglalap alakúak voltak, úgy 4-5,5x3-4 m méretűek és északkelet-délnyugati fekvésűek. Rövidebb oldalaiknál oszloplyukak utaltak a tetőszerkezetre. Házhoz közvetlenül tartozó tűzhely/kemence nem jött 27