Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Őskor

dékozott. Mivel itt Nagy Tibor 1938-ban római falakat és Sashegyi Sándor 1950-ben neolit telepnyomokat talált, a területet 80 m hosszúságban, 20 m széles sávban megkutattuk. A vastag újkori feltöltés alatt 140-190 cm mélységben jelentkezett az altalaj. Régészeti lelet mindössze 3 db került elő: 2 db neolit cserép (-110 cm) és egy római fedő töredéke (-135 cm). Mindhárom újkori törmelékkel együtt. Munkatárs: Mali Antal. Ottományi Katalin 31. Püpökhatvan-Öregszőlő (Pest m.) (V). Az 1992-ben hitelesített idősebb felsőpaleolit (Deb 19-01: 27 700 ± 300 C14 kyear) műhely helyszínének állapotát ellenőriztük. A privatizált terület művelésében változás nem történt, a szátnóként hasznosított területen a szelvények felismerhetők. Ezekhez kapcsolódva a feltárás folytatható, a munkát az eljövendő esztendőben kívánjuk folytatni. Felszíni szórványleleteket gyűjtöttünk. Csöng rád iné Balogh Éva-T. Dobosi Viola 32/1. Regöly-Csikóhalom (Tolna m.) (Leletanyag híján az első régészeti korszakhoz került a feltárás ismertetése /a szerk./). A halom későbbi feltárásának előkészítésére a sík részen és a lekopott lejtő DK-i oldalán húztunk kutatóárkokat. Az eddigi megfigyelések szerint a halom körül nincs egyéb temetkezésre utaló nyom. A halom oldalában húzott kutatóárkunkkal átlag mintegy 2 m mély, 50 m hosszú metszetet kaptunk. Ez alapján megfigyelhető volt, hogy eredetileg a zsíros, fekete humuszra hordhatták fel a löszös talajú halmot. A halom lábához lecsorgott sárga lösz fölött lévő fekete tőzeges feltöltődés egyben jelzi, hogy a halom építése egy viszonylag száraz időszakban történhetett. A metszet alapján jól látható volt, hogy a most 7,6 m magas, közel 100 m átmérőjű halom eredetileg mintegy 10 m magas és 60 m átmérőjű lehetett. Szabó Géza 32/2. Regöly-Sziget-domb (Tolna m.) (XXXI). A falu K-i szélén, a Kapos árteréből kiemelkedő domb a Sziget-domb. Légifotó alapján egykor erődített lehetett, két árok övezhette. A környező vizenyős terület természetes védelmet is nyújtott. A lelőhelyet és környékét homokbányászással erősen megbolygatták, a domb E-i felét el is hordták. A ma meglevő plató átm. kb. 10-15 m. 23