Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Őskor

tást. A felszínt 50 cm-ig lehumuszoltuk és a 140,7 km-től 300 m hosszan a Dunántúli Vonaldíszes Kultúra összefüggő, egyrétegű települését találtuk. Öt cölöpvázas házát kompletten, hármat részlegesen sikerült feltárnunk (átlagos hosszuk 25 m, szélességük 7 m, a házakat a két hosszanti oldalon változó szélességű és mélységű gödrökből kialakított árok kísérte). Tájolása valamennyinek ÉNy-DK. A házak között elszórtan egy db 4 sütőfelületből álló kemenceegyüttest és öt különálló kemence omladékát, valamint kevés számú hulladékgödröt bontottunk ki. A leletanyag a DVK kottafejes és zselizi díszítésű finom kerámiájából és vastagfaú hombáredényekből, nagymennyiségű kőeszközből és őrlőkőtöredékekből áll. Ugyanezen a területen a rézkori Balaton-Lasinja kultúrába tartozó objektumok is voltak: egy kétosztatú, alapárkos ház (15 x 7 m) és egy kisebb cölöpvázas építmény, számos tároló- és szemétgödör. A közeli bronzkori települést jelzi, hogy a feltárás egyik újkori árkából szórványként egy nagyméretű seprűdíszes edény került elő. Munkatárs: Mészáros Szilvia rajzoló. M. Egry Ildikó Az autópálya nyomvonalában két, egymástól 120-140 m-re lévő csoportban Árpád-kori házakat, gödröket, szabadban álló kemencéket tártunk fel, valamint középkori kutat találtunk. Az egyik csoport jellegzetes földbemélyített házainak egyik sarkában kitapasztott, kiégett kemencék 15-20 cm-es felmenő oldalait is megfigyelhettük, a másik csoportban egyes házaknál csak vöröses elszíneződés mutatta a tűztér helyét. A szabad kemencék között két és három tűztérrel rendelkezők is voltak. Általában jellemző az igen kevés leletanyag, amely elsősorban a gödrökből került elő. A cserépbográcsok, hullámvonallal vagy csigavonallal bekarcolt díszű fazekak töredékei, osztrák fazekas áru a XII-XIII. századra jellemző. A 31. házban nagyszámú állatcsont között egy nyílhegyet találtunk. Munkatárs: Bodonyi Sándor restaurátor. Pintér László Mosonszentmiklós-Gergelyhoma Id. 55. sz. 22/2. Mosonszentmiklós-Pál major (Győr-Moson-Sopron m.) IXVIII). A Pál major a Hanság peremén fekvő, a környezetéből 3-3,5 m-re kiemelkedő, 80 ha területű, lapos felszínű dombon fekszik, melyet a nedvesebb időszakokban víz (mocsár) vett körül. Az épülő M1 autópálya töltéseihez 17 ha-t szándékoznak elhordani, illetve megbolygatni. 1990 óta terepbejárások során, a felszíni leletek alapján több alkalom18