Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Középkor

jos és családja temetkezési helye lenne. Feltárhattuk továbbá a II. pillértől D-re fekvő, és Henszlmann által már 1862-ben megtalált gótikus téglasír további pusztulásáról tanúskodó maradványait is. A bazilikán kívül, annak déli falához csatlakozva feltártunk egy XII. századi, bolygatatlan, kő sírládát, valamint egy nagyméretű, boltozott téglasírt, alsó harmadában több egyed másodlagosan behelyezett, humusszal kevert csontmaradványaival. A téglasír — amennyiben a déli oldalhajó térbővületéhez tartozott — úgy a XV-XVI. századra keltezhető. További téglasírra utaló nyomokat figyelhettünk meg a fenti "ossariumtól" nyugatra. Az épített sírokon kívül számos melléklet nélküli sír utal a bazilika körüli intenzív temetkezésekre. Kralovánszky Alán - Szabó Zoltán 157/4. Székesfehérvár - Piac tér (Fejér m.) (XXX). 1992 májusában a Piac téren új helyen felállítandó Mária szobor alapozási munkálatai tették lehetővé a leletmentést. A feltárás egyetlen szelvényét (1080 x 190 cm) azon a helyen húzhattuk, ahol a Palotai kapu az árok túloldalán álló hídfőjét biztosító földerődje épült 1602-ben. A földerőd lépcsőzetes kialakítású NY-i oldalának északi részletét tártuk fel. Ennek alapozását karvastagságú, 100-140 cm hosszúságú faágakkal végezték. Fölötte a földet valószínűleg eltávolították a földerőd elhordásakor. Az alapozás felszíne fölött mély újkori feltöltési réteget találtunk. Siklósi Gyula 158. Szigliget - Vár (MRT 1. k. 46/3. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). A vár területén feltártuk az alsóvár E-i felét. Mintegy 1,5-2 m-es feltöltés eltávolításával helyreállítottuk az udvar török kori szintjét. Előkerült egy, az E-i falhoz kapcsolódó, kisméretű, téglalap alaprajzú torony alja, amelyet G. Turco hadmérnök 1570 körüli felmérése is ábrázolt, valamint egy, az E-i várfal mellé épült, nagyméretű (kb. 30 x 5 m) épület, feltehetően egy istálló maradványa (déli fala két periódusban épült). A nagyszámú török kori leletanyag (kerámia, állatcsont, fém- és csonteszközök, üveg) mellett, bár kisebb számban, de középkori anyagot is találtunk. Ez arra mutat, hogy a szakirodalomban elterjedt nézettel ellentétben az alsóvár nem kizárólag Martonfalvay Imre deák építése (1530-as évek), hanem már korábban is létezett. Török Bálint familiárisa feltehetően csak átépítette, megerősítette az alsóvárat. 116