Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)
Őskor
az előzetes kutatások elvégzését. A tervezett építkezés közvetlen környékén, a Királyok útja és a Duna közti területen. Pünkösdfürdőtől a főváros északi határáig őskori és középkori településmaradványok kerültek elő, s minthogy némely esetben a régészeti objektumok az úttest nyugati oldalán is folytatódtak, a Budapesti Történeti Múzeum szükségesnek találta a terület szondázó jellegű átkutatását. 1992. augusztus 7—31. közti időszakban a Királyok útja nyugati oldalához közel fekvő sávban 4 kutatóárokkal tártuk fel a területet 43 m 2 nagyságban, 2 E-D és 2 K-Ny-i kutatóárokkal. A rétegződési viszonyok megfeleltek a talajfúrási eredményeknek, felül újkori törmelék, szemét, mintegy 1 m vastagságban, alatta 40-60 cm vastag humusz, ez alatt pedig sárga, érintetlen agyagréteg következett. Néhány, szórványos, kelta kori cseréptöredék került elő a humuszrétegből, minden régészeti objektum nélkül. Környékbeli, idős lakosok emiékezete szerint a területen egykor mocsaras mélyedés volt, amelyet a későbbiekben, a békásmegyeri lakótelep építésekor törmelékkel, szeméttel töltöttek fel. Az ásatás előkészítésében részt vett Vékonyné Vadász Éva. Pető Mária Budapest, III. Óbudai Hajógyári Sziget Id. 50/6. sz. 7/2. Budapest, XI. Gellérthegy, É-i oldal, 5413/3. hrsz. (III). 1992. március 16. és április 15. között a Budapesti Történeti Múzeum, a magyar-francia együttműködés keretében folytatta a késő kelta oppidum erődítésrendszerének feltárását a hegy északi oldalán. Egyhetes, munkagéppel történt előkészítés után az előző években átvágott sáncszakasz szelvényes, felszíni bontására került sor az erődítmény szerkezeti sajátosságai és periódusainak megállapítása céljából. A feltárás eredményeként kibontakozott egy bronzkor végi, erősen lepusztult sánc, amely fölött 3 periódusban késő kelta erődítésmaradványok helyezkedtek el. A bronzkori sánc fölé emelt első periódusú kelta sánc alapjai maradtak meg a legjobb állapotban, ez függőleges gerendázatú sánc "Pfostenschlitzmauer", Preist-típusú volt. A Mont Beuvray-i Európai Régészeti Központ részéről 8 fő, a Budapesti Történeti Múzeumból munkatársként Szabó Klára dolgozott a feltárásban. Pető Mária 8