Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Őskor

árterületéből kiemelkedő dombokon folytattuk a késő bronzkori telep le­letmentését. Paticsházak maradványait őrző gödrök kerültek elő. A 45. élelmiszer-tároló gödör, összeállítható, nagy tárolóedény-leleteivel, bronz­késsel, őrlőkővel külön említendő objektum. A többi telepobjektumot a szőlőtelepítés előtti talajmozgatással zömmel széttúrták, így a feltétele­zett házak maradványait is. A római villa feltárása során kb. 50 m hosszan volt követhető egy több szakaszra bontható falalapozás, valószínűleg a villa kerítésfala, ami­hez több épület csatlakozik. Több helyen tártunk fel padlófütésrészleteket, terrazzopadlót, összefüggő, illetve eddig még tisztázatlan falrészleteket. A feltárt részletekből úgy látszik, hogy többször átépített, egymással össze­függésben lévő épületek csoportjával van dolgunk. A leletanyag alapján hosszú ideig használták, korai és késő római pénzek, edénytöredékek szép számmal kerültek elő, a fűtőcsatornákban beomlott, festett vakolattöredé­keket is találtunk. A villa alaprajza a szondák alapján nem következtethető ki. A villa gazdasági udvaraira, az Ikva patak ide begyűrűző folyásai mellé települtek a X. században a vasolvasztó műhelyek. 4 vaskohót ástunk ki. Ezek a somogyfajszi típusba tartoznak, tehát technológiailag a korábbi avar és IX. századi hagyományt folytatják, mellfalazattal voltak felszerelve, magas hőmérsékleten olvasztottak, ugyanakkor formailag már az Árpád­kori, imolai típusú kohók előképei. A kohók mellett összesen 6 ércpörkölő gödör került elő. Ezek nagy száma újra az avar hagyományokra utal. (Vö.: Zamárdi, Somogy megye.) A vasérceket a közelben bányászták, valószínűleg a kópházi határban. Kóp­házán bányászott érccel, a soproni lelőhelyen talált, agyagból épített ko­hóban kísérleti olvasztást is végeztünk a Miskolci Egyetem Vaskohászati Tanszékének bevonásával. A cserépkronológia mellett archeomágneses mérésekkel Márton Pé­ter (ELTE, Geofizikai Tanszék), és Ci 4 kormeghatározások Hertelendi Ede (ATOMKI, Debrecen) segítségével pontosítjuk a technikatörténetileg fon­tos lelőhely keltezését. Gabrieli Gabriella - Gömöri János 35. Sükösd - Ságodi kút (Bács-Kiskun m.) (I). A községtől északra, az 51-es útból kiágazó dűlőúttól északra, a Kerülőfok mocsaras árterén, a 91-es magassági pont körül 400-500 méter hosszan a Vonaldíszes és a 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom