Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)
Őskor
és az erózió a lelőhelyen. Ezt az is bizonyítja, hogy az első alapárkos épületrészeket csak ebben a szezonban tártuk fel. Az első bolygatatlan DVKgödröt ugyancsak az idén találtuk meg. A vonaldíszes leletek (kőeszközök, kerámia) szinte teljes egészében másodlagos helyzetből származnak, ugyanakkor a domb teljes egészéről kerültek elő. A késő bronzkori Urnasíros kultúra emlékanyagából származik — valószínűleg — a fent említett, alapárkos ház. Talán egy öntőműhelyt tártunk fel az Árpád-kori vár területén. Ebből bronzlepény (?) és lándzsacsúcs öntőformája származik. Cölöpszerkezetes házak nyomai mutatkoznak az Árpád-kori vár déli területén. Egy másik műhelyre utalhat egy gödörházrészlet kanalas vésőjének (?) öntőformája is. (A ház másik felét a korábbi években ástuk ki. s szintén öntőformát tartalmazott.) További öntőformákkal összesen 19 db-ra emelkedett a lelőhely ilyen típusú leleteinek száma (több példánynak nem csak az egyik oldalán található negatív forma). Ujabb gödrökben találtunk komplett emberi csontvázat (gyermek), amelyet az Árpád-kori vár szárazárka kis mértékben érintett. Az E-15 szelvény gödréből közel 100 kg gabonával elegy földet szedtünk ki (a teljes gabonamennyiséget). Iszapolás után 10 kg körül körüli növényi maradvány került meghatározásra. Ebből C 1 4-es vizsgálatra is juttattunk. Településen igen unikálisnak számítanak a kora vaskori " bikafejes" edénytöredékek és a grafitsávos "díszkerámia"tömege. amelyek sajnos másodlagos helyzetből, egy közel 20 m hosszúságú kelta beásásból származnak. Ez a beásás a Kápolnadomb 2. kelta periódusából származik, amikor a domb peremét föld-faszerkezetes (kazettás) sánccal erődítették. A sáncnak újabb 10 m hosszúságú szakaszát tártuk fel. öt függőleges tartóelemmel. A faszerkezet maradványainak egy részén a Ci 4-es kormeghatározás folyamatban van. A domb keleti teraszán a már korábbi években megtalált árok kettős vonala jelentkezett. Az egyik árok késő bronzkori-kora vaskori gödröt metszett (még nem teljesen feltárt), a másik feltöltésbe kelta gödröt ástak. Hipotetikusan a 2. kelta korszak erődítési tevékenységével hozták összefüggésbe. A késő kelta(?), korai római időszak emlékanyaga szórványos, objektumhoz alig köthető. A középkori vár területén sikerült pontosan rögzítenünk a 6,5 m befoglaló méretű, szabályos nyolcszög alaprajzú lakótorony függőleges tartóoszlopainak helyét (a faanyag kormeghatározása folyamatban). Két újabb átvágást készítettünk a "V" keresztmetszetű szárazárokról, annak nyugati 11
