Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Őskor

25. Nyékládháza, Ónodi u. 17. (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Dusza Éva, a Miskolci Galéria igazgatója jelentette, hogy szomszédja, Titkó Tibor telkén vas eszközt és csontokat talált. A leletmentést Wolf Mária és Révész László végezte el. Feltártak egy észak-dél tájolású, nyújtott csontvázas temetkezést, amely a lábszáraktól fölfelé bolygatott volt, bizonyára a vízakna ásásakor sérült meg. Találtak egy egyélű, hosszú vas kést és a bal oldali combcsonttól nyugatra 20 cm-re, egy csomóban tizenkét bronz nyílhegyet. Az elsőnek talált eszköz vas csákány, s a teljes leletanyag szkítakori. A helyszíni szemle alkalmával a tulajdonossal azonosítottuk a sír helyét. Elmondása szerint az előző tulajdonos rendszeresen ásott, és több tárgyat, például bögréket talált itt, amelyeket eladott Pap Arzén, egykori hejőkeresztúri múzeumigazgatónak. A hejőkeresztúri múzeum anyaga a Herman Ottó Múzeumban van. B. Hellebrandt Magdolna 26. Ordacsehi - Kécslmező (Somogy m.) (XIV). Homokbányászás során őskori és rómaikori telep, valamint kelta temető egy kisebb részét találták meg. A bronzkori gödrök (Somogyvár-Vinkovci kultúra) mellett több kelta gödör is előkerült. A LT C korú temető két hamvasztásos és két csontvázas sírját sikerült megmenteni, továbbá előkerült egy, a bányaművelés során bolygatott, melléklet nélküli csontváz is. A kelta sírok leletanyaga szegényesnek mondható, az 1. sír kivételével, amelyben több fibulát és karperecet találtunk. Egy római kori gödröt is feltártunk, amely kerámialeletek mellett egy csont nyélborítást is tartalmazott. Munkatársak: Honti Szilvia régész. Tálos János geodéta-rajzoló, Nyári Zsolt rajzoló, Doffkay Péter rajzoló, Bognár Zoltán helytörténész (Kapoly). Németh Péter Gergely Perkáta - Kőhalmi dGlő Id. 106. sz. Pécs - Hőerőmű Id. 75. sz. 27. Polgár - Csőszhalom (Hajdú-Bihar m.) (VIII). A lelőhely a későneolitikus teli települések legészakibbja. 1957-ben Bognár-Kutzián Ida végzett itt kisebb feltárást, a lelőhely ennek nyomán vonult be a szakirodalomba, és vált a csőszhalmi csoport rekonstrukciójának alapjává. Célul tűztük ki az anyagi kultúra e speciális körének vizsgálatát, tartalmának megvilágítását, illetve a Tiszai és Herpályi kultúrához fűződő viszonyának 20