Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Árpád-kor

100. Hajdúdorog - Kati dűlő (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Ez évben a Hajdúböszörmény felé eső határrészben lévő Kati dűlőben folytattuk az 1989-90. évi feltárásokat. Az elmúlt két évben itt egy kisméretű, román kori templomot, a templom körüli temető 32 sírját, valamint a településhez tartozó, nagyméretű szemétgödröt tártunk fel A sírokból korábban előkerült pénzek a templomot és a temetőt a XII. századra keltezték. A temetőben újabb 179 sírt tártunk fel. s megállapítottuk annak keleti, nyugati és déli szélét. (Eddigi megfigyeléseink szerint a templom északi oldalára vagy egyáltalán nem temetkeztek, vagy csak nagyon kevés sír lehet ott.) A sírok melléklete ugyan szegényes, mégis jónéhány viseleti tárgy került elő: különböző típusú hajkarikák, vaskés. pecsétgyűrű, gomb. gyöngy, s ami különösen jelentős: hat pénz is Ezek meghatározása még hátra van. nagyon valószínű azonban, hogy köztük van egy II István-pénz is, ami a legkorábbi eddig, s a templom építését a XI század végére vagy a XII. század legelejére keltezi. A sírok többsége téglasír. több helyen megfigyeltük a koporsó nyomait is. A templomhoz közelebb eső temetkezések többrétegűek. Egy 55 m hosszú szelvénysorral feltártuk a templomtól — a felszíni nyomok alapján — délre elterülő település legészakibb objektumait. Összesen mintegy 480 m

2 területet tártunk fel. A temető szélétől kb. 15 m-re bukkantunk rá a település első lakóházára: a 70-80 cm-re földbe ásott ház nagyméretű (400x440 cm) szelemenjét három ágasfa tartotta, kemencéjét az északkeleti sarokba építették. Ettől nem messze, délre került elő a második ház. amelyet mintegy 130 cm-re mélyítettek a földbe, belmérete 330x400 cm. Lépcsőzetes bejárata az északi rövidebb falánál volt. ahol három lépcsőt figyelhettünk meg Nagyméretű kemencéje a délnyugati sarokba épült, szájának egyik oldalát téglából építették. Boltozatának jó része épen maradt. Szelementartó ágasok nyomait nem találtuk. A nyugati fal mellett figyeltünk meg egy mélyebb cölöpnyomot, ugyanitt két fülke mélyedt a falba. A kemence mellett a déli fal alá nyúló hamusgödör volt. a déli fal nem volt függőleges, hanem alját dél felé beljebb vájták. Mindkét lakóház betöltésében és a kemencék tapasztásában Árpád-kori kerámiatöredékeket találtunk, a 2. számú ház betöltésének felső részében Árpád-kori sarkantyú, hajtű, feszítőzabla töredékét leltük, míg a kemence mellől sarlótöredék, a hamusgödörból pedig órlőkő töredéke került elő. Az utóbbi, északi bejáratú lakóház elrendezése szokatlan az Árpád-kori falvakban. figyelembe kell vennünk azonban, hogy a bejárattól északra van a templomdomb, amely felfogta az északi szelet. 64