Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Római kor

67. Téc (Fejér m.) (XXX). A rendszeres feltárás 34. évében folytatódott a nyugati városkapu előterének tisztázása A nagyméretű ll/lll. századi épület (LXIX. épület) keleti része a városkapu építésekor semmisült meg. falait másutt a IV. századi köves út szintjéig bontották le. Az épület az északi kaputorony déli falának vonaláig terjedt, ami igazolta a korábbi feltevést, amely szerint a városba bevezető, a város délnyugatészakkelet irányú tengelyét (decumanus maximus) alkotó főutca a ll/lll. században északabbra húzódott, mint a IV. században. Az a köves szint, amely az északi városkapu előtt került elő. a korai kivezető út egy szakasza volt. A LXIX. épület teljes kiterjedése az ásatási évben nem volt megállapítható Falai a IV. századi utcaszint alatt 1.20-1,50 m mélységig kerültek elő. Az előkerült korábbi falmaradványok alapján valószínű, hogy az épület a város III. századi építkezései közé tartozott. Az alaprajz és a leletanyag egyelőre nem ad tájékoztatást rendeltetése felől, de nem valószínű, hogy lakóház lett volna. A délnyugati saroktorony térségében tovább folytatódott a kikötőnek használt öböl és környékének feltárása. A móló nyugati végét keresve a feltárást a jelenlegi Sárviz-csatorna irányában terjesztettük ki. de a móló vége és a folyómeder egyelőre nem került elő. A jelenlegi felszín alatt közvetlenül jelentkező, köves móló északi oldalán mintegy 10 m szélességben a kövezett kikötőrész húzódott, amelyet nagyobb kövekből álló. az öböl aljáig kiépített partfal védett. Hasonló kő partfal volt a folyó felöli oldalon is. Az öböl alja és a part között a víz mélysége mintegy 1.10-1.30 m lehetett. A II. katonai tábor nyugati kapujánál folytatott feltárás a fossa és a sánc belső vonala közötti területen egy bennszülött lakóházat talált. Hasonló, a marcomann háborúkat megelőző gödrök, földbe mélyített házak az északkeleti saroknál végzett kutatásoknál is előkerültek. Ennek alapján a tábor a marcomann háborúknál korábban nem keletkezhetett, helyén a II. században bennszülött jellegű település volt. A város centrumában a kanadai ásatócsoport folytatta a IV. századi LXIII. épület feltárását. Előkerült az épület északnyugati sarka. Az épület homlokzata a IV. századi decumanus maximus-ra nézett. A téglalap alakú építmény déli nagy helyisége pódiumszerűen emelkedik ki a tőle északra lévő helyiségekhez viszonyítva. Az épület rendeltetése egyelőre nem tisztázott. a leletanyagban lévő harangok és bronz eszközök alapján nem zárható ki az a feltevés, hogy egy keleti kultusz szentélye lehetett. 45