Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Római kor

egy ellenerőd létét is — és ez valóban elő is került a túlparton, alig 200 m-re az eddigi feltárás helyétől.Az újabb lelőhely arra hívja fel a figyelmet, hogy a további kutatások során már egy erődítmény-rendszerben kell gondolkodni. Ezt az is alátámasztja, hogy a legelőször megtalált erődtől délre, mintegy 2 km távolságra egy eredetileg körülbelül 10x10 m-es építmény nagyméretű, faragott homokőből készített alapjait találták meg a búvárok a Dunában. Az alapok mérete, elhelyezkedése egy római kori őrtoronyra utal Az eddigi dunai kutatások eredményként egy több lépcsőben erődített. a korábbi nézeteknek jelentősen ellentmondó limes-vonal kezd kibontakozni a magyarországi Duna-szakasz déli részén Sőt, néhány település római kori neve is kérdésessé vált: felmerült annak a lehetősége, hogy Alta Ripa nem Tolnát, hanem a magasparton lévő dunakömlődi települést, Lussonium pedig Bölcske elődjét jelölte egykoron Gaál Attila - Szabó Géza Bölcske - Hadai hegy Id 121 sz 48/2. Bölcske - Kövesszállés (Tolna m ) (XXXI). Szondázó kutatást végeztünk a kövesszállási terület három különböző pontján, ahol a római kori tábor alapfalait sejtettük. Várakozásunkkal ellentétben falakat nem találtunk, de korban azonos római telepnyomokat (házmaradvány, tüzhelymaradvány. házikerámia stb ) igen. Szükségesnek tartjuk a terület későbbi, alaposabb kutatását V. Péterfi Zsuzsanna 40/1. Budapest, II. Gyorskocsi u. 26. (Ill) A Külügyminisztérium bővítését megelőzően leletmentő ásatást végeztünk a fenti telken. Az újkori, törökkori és középkori, igen mély bolygatásokkal agyonszabdalt területen több periódusból származó római falakat és szinteket, valamint néhány kisebb kemence részletét tudtuk megfigyelni A legkorábbi periódusból agyagfalú, fagerendás szerkezetű építmény maradványait tártuk fel egy kisebb felületen. Felettük több periódusú falak kerültek napvilágra, megújított járószintekkel. Feltehetően a már a szomszédos telkeken is megfigyelt, észak-déli irányú út újabb részletét sikerült megtalálnunk. Az előkerült leletanyag alapján a település kora az I II századra tehető. Az előkerült, néhány IV. századi érem azonban arra utal. hogy a területen IV századi régészeti jelenségekkel is számolnunk kell. H Kérdő Katalin 32