Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Őskor

36. Sümeg - legelő (Veszprém m.) (IV) A Sümeg-mogyorósdombi őskori tűzkőbánya környékén végzett terepbejárások során. 1991 nyarán újra felkerestük a sümegi legelőn lévő. már ismert virágföldkitermelést, ahonnan ezúttal is sok megmunkált tűzkőszilánkot, magkövet és néhány eszközt, valamint nagyobb mennyiségű, az Urnasíros kultúrához tartozó illetve Árpád-kori és későközépkori cserepet gyűjtöttünk. A lelőhely egy részén, ahol a felszínen az őskori cserepek koncentráltabban jelentkeztek, egy körülbelül 50 cm mély kutatóárokban kizárólag az Urnasíros kultúra cserepeit találtuk, minden egyéb jelenség nélkül. Bácskay Erzsébet 37. Százhalombatta - Földvár (MRT 7. k. 27/2. Ih.) (Pest m.) (XLVI). 1991. július 22. és augusztus 18 között folytattuk a százhalombattai bronzkori teli-telepen 1989-ben megkezdett feltárást. Az I. szelvényben elbontottuk a VI. szintet és a hozzá tartozó 4. házat. A metszetből jól látszott, hogy az épület padlóját háromszor újították meg. A VI szint alatt 3 új gödör indult, nagyon kevés leletanyagot szolgáltatott a Nagyrévi kultúra késői szakaszából. 380 cm-nél elértük a bronzkori humuszt, ezt áttörve korábbi településnyomokat nem találtunk. A rétegekből és a leletanyagokból megállapítható, hogy a Nagyrévi kultúra késői (Kulcs) fázisának emberei alapították a telepet, majd őket váltotta fel a Vatyai kultúra népessége. A Vatyai kultúra korai és kifejlett fázisa egyaránt megtalálható a teilen, a leggazdagabb kerámiaanyaggal a Koszider-korszakból számolhatunk. A későbbi településnyomokra az Urnamezős kultúra egy gödre, több kelta gödör és egy kelta lakóház utalt. 1991-ben egy újabb 10x20 m-es felületet nyitottunk, az I. szelvénytől északkeletre, s itt. közvetlenül a humusz alatt cserépkupacokra, kerámiadepókra bukkantunk. Előfordult, hogy egy edénycsoport alatt egy újabb edényleletet találtunk, átlag 10-15 bögrével. Az edények közelében tűzhelyek voltak, összesen 11 tűzhelyet és kemencét tártunk fel. az utóbbiak kerek vagy patkó alakúak, agyagalapozásukat több rétegben cserép borította A szelvényben két szintet tudtunk elkülöníteni, mindkettőhöz tartoztak tüzelőhelyek A szintek között vastag hamus a feltöltés, a járószint mindkét esetben keményre döngölt, agyagos. Nagy valószínűséggel egy Vatya-Koszider korszakból származó kerámiaműhelyre bukkantunk, ahol elsősorban füles bögréket gyártottak. Tucatszámra kerültek elő a díszítetlen kis vatyai füles bögrék, a gazdagon díszített Koszideri (Rákospalotai 25