Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)
Közép- és újabb kor
Belső feltárás a késő gótikus templom Ny-i zárófalának alapját, valamint egy korábbi periódus hajójának egyik hosszanti, kiszedett falalapárkát bontottuk ki. Több jó minőségű gótikus freskórészietet hordozó téglatömbötfedeztűnk fel, másodlagos helyzetben, az alapokba befalazva. A templom körül 130 késő középkori sír került napvilágra. Figyelemre méltók a koporsószerkezetek és a kisnemesi viselet maradványai. (Párták, övek, blúzok, fátyol, süveg, bőr köpeny stb.) A dorn bon II. István (1116-1131) pénzével és S-végű hajkarikákkal keltezett sírok, a XII. sz. második felére tehető falu kemencéi, árkai ós kerámia leletei, valamint a XVII. sz.-i erődfalak belső oldalán XV II—XV III. sz.-i háztartási eszközök darabjai jöttek még elő. Részt vett: Szőke Ágnes restaurátor, Farkas Csilla, Tóth Katalin, Váradi Adél, Fischl Klára, Barna Judit régészhallgatók (JATE). Béres Mária Ópusztaszer (Csongrád m.) L. 118. sz. 155. Öcsóny-Oltovány (Tolna m.) (XXXI). Az 1988. évi szondázó ásatás folytatásaképpen 1990-ben két nagyméretű szelvényt bontottunk ki a földvár belsejében. Az I. sz. szelvényben feltártunk egy XV. sz.-i háromosztatú lakóházat (a középső helyiségben szemeskályha omladékával). A ház tömésfallal készült, a falakat helyenként cölöpökkel erősítették meg. Az egyes helyiségekben három padlószintet lehetett elkülöníteni. A ház két rövidebb vége és bejárata a szelvényhatáron kívül esik. (Ezt a részt 1991-ben tárjuk fel.) A III. sz. szelevényben egy XIII. sz.-i, faszerkezetű épület részletét találtuk meg. Miklós Zsuzsa 156. Pannonhalma, Főapátság (Győr-Sopron m.) (XI). A millenneumra készülő apátság rekonstrukciós munkái közben kisebb szondázásokra, megfigyelésekre nyílott módunk. A XIII. sz.-i kerengő, ellentétben a XV. sz.-ival, közel négyzet alapú volt, középütt a ma látható ciszternával. Az egykori K-i kolostorszárny D-i végében volt a calefactorium. A XI-XII. sz.-i monostorra kisebb nyomok, kemencék, járószintek utalnak. Alaprajzzá nem kapcsolhatók össze. A barokk szárnyak alatt meghatároztuk és feltártuk több ponton a késóközépkori várfalat. A bazilikától É-ra, felszínen lévő kőfalmaradványt XIII. sz.-i még a XVI. sz. elején is meglévő - palotaként azonosítottuk. A barokk építési periódusokat elkülönítettük, megállapítván, hogy az első barokk monostor is négyzet alapú volt.. László Csaba 157. Pálmonostora-Lőrincz tanya (Bács-Kiskun m.) (XVÖ. Az E5-ös út mellett, a pálmonostorai bekötőúttól mintegy száz m-re tereprendezés során 84
