Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

rőjű domb tetején épúlettörmelékek és embercsontok alapján pontosan megál­lapíthattuk a templom és a körülötte fekvő temető helyét. Ettől K-re a domb ol­dalában egy szétszántott kemence kórnyékéről középkori edénytöredékek és egy orsógomb került napvilágra, amelyek a település helyét jelzik. Benczik Gyula-Derdák Ferenc-Feiszt György­Ki ss Gábor-Sosztarits Ottó 149. Mosonmagyaróvár-Uradalmi malom (Győr-Sopron m.) (XVIII). A vár közelében a Lajtára telepített ún. uradalmi malom középkori eredetű, de az épü­letkutatás középkori részleteket nem hozott napvilágra. A nagy területen fekvő épületegyüttesnek a XX. sz.-ig fennmaradt legrégibb részét, a vár felé eső, eme­letes melléképületet 1962-63-ban bontották le, csupán a XVII. sz. elejére utaló építési táblája és 1730. évi átépítésének alapkövei kerültek a Hansági Múzeum­ba. A mai, a folyó két partján álló épületből és az ezeket összekötő, folyó fölötti szárnyból álló malom a középkori helyén található, de a XIX. sz.-ban épült, jelen­legi magasságára 1883-ban épült ki, szépen faragott belső faszerkezete is ekko­ri. A terűlet közepén álló, boltozott földszint felett három szintes magtár a XVII. sz. közepe után épült, bélyeges téglái szerint Draskovich Miklós zálogbirtoklása idején. Ez a legkorábbi ilyen méretű magtárépület az országban. A malomhoz kapcsolódó sörház L alakú tömbje XVIII. sz.-i, főleg a Ny-i szárnyban igen jelen­tős, XX. sz.-i átépítésekkel, magasításokkal. Lóvéi Pál 150. Nagykanizsa-Romlottvár (Zala m.) (XL). A XV. sz. végén épült Bot­szentgyórgy casteliumának feltárását folytatva újabb 800 m2 került kibontásra. Ezzel gyakorlatilag az erődítmény feltárását a kapuszoros térségét kivéve befe­jeztük. Feltárásra került a K-i palotaszárny, benne a várkápolnával, kapualjjal és két másik teremmel. A feltárás során jelentős mennyiségű XV-XVI. sz.-i lelet­anyag került elő, amelyből kiemelkednek egy harang töredékei, bronzedény, dí­szített lőportartó, szakállas puskatöredék. Az ásatáson részt vett Frankovics Tibor ásatási technikus. Vándor László 151. Nyárlőrlnc, Hangár u. (Bács-Kiskun m.) (XV). Tovább folytatódott a középkori Szentiőrinc falu templomának és temetőjének kutatása. Enek során a templomtól É-ra 41 újabb sírt (380-421. sz.) tártunk fel. A sok újkori sír miatt a középkori sírok többsége bolygatott volt. Az előkerült kevésszámú leletanyag közül említésre méltó a 381. sz. sír préselt lemezes pártaóve és a 409. sz. sír rugós-gyöngyös pártája. Az 1990-es ásatás érdekessége egy újabb, edényben eltemetett és XIX. sz.-i pénzzel keltezett csecsemő. V. Székely György 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom