Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

KÖZÉP- ÉS ÚJABBKOR (Térképszám: 124-173) 124. Babócsa - Basakert (Somogy m.) (XIV). Folytattuk az 1989-ben a Basakert Ny-i felében megkezdett mezővárosi terület feltárásét. Az 1988-ban, feltárt török fürdőtől ÉNy-ra, valamint a bencés monostortól Ny-ra megközelítőleg 50 m-re nyitottuk az É-D-i irányú 1. sz. kutatóárkot. Ebben, valamint a rá merőlegesen a teljes területet átvágó Ny-K-i irányú 2. sz. kutatóárokban főképpen a késő középkorra, török időszakra utaló gödrök kerültek elő. Csakúgy, mint a 3-12. sz. kutatóárokban, amelyekkel a terület É-i felét vizsgáltuk. Itt (leszámítva a 4. sz. kutatóárok, valamint a 8-10. sz. kutatóárok szakaszát) ugyancsak - helyenként 2-3 m mély - 1,5-2 m-es átmérővel rendelkező XVI-XVII. sz-i gödrök jutottak a felszínre. Ez a szakasz a török kori mezőváros külső pereme lehetett, melyre a nagyszámú állatcsont, zöld mázas, talpas kerámiák, a különböző vasleletek: pántok, szegek utaltak elsősorban. Nagyjából az É-i szakasz közepén egy téglafallal, belső tűzhellyel rendelkező több osztású, nagyméretű, XIV-XV. sz-i ház (kúria!) tégla alapfalai, részben a török kori gödrökkel megbontott padozatai kerültek elő (mérete: 25x12 m). A kúriához, illetőleg atöbb osztású házhoz tartozó belsőségből (kertből!) kerültek elő a későbbi időszak szemétgödrei. A kúriától ÉNy-ra (a 10-12. sz. kutatóárokban) az Árpád-korra utaló hullámvonalas, szürke, tagolatlan peremű fazekak töredékei jutottak a napvilágra. A 2. és a 4. sz. kutatóárkokkal párhuzamosan húzott 21. sz. kutatóárokban egy nagyméretű palota (?) téglafal és padozat maradványa mutatkozott. (Nagyjából a 13-16. sz. kutatóárok D-i felében.) A leletanyaga, valamint a padozat alól előkerült Árpád-kori kerámia alapján a XIV-XV. sz-ra keltezhető. A nagy kiterjedésű (legalább 35 m hosszú) épületnek csupán az É-i és a Ny-K-i kiterjedését határozhattuk meg. A D-i szakaszának a feltárását 1991-re tervezzük. Ekkor kerülne sor a mezőváros középső, ún. centrális részének a várható feltárására is. Végsósoron 1990-ben - az 1989-es mezővárosi rész feltárásához hasonlóan - sikerült kutatóárkos módszerrel meghatároznunk az Árpád- és a középkori Babócsa falu, illetőleg mezőváros településszerkezeti, topográfiai képét. Azzal, hogy a török fürdőtől ÉNy -ra lehetett a település kevésbé sűrűn lakott része, illetőleg itt két, egymástól kerttel, telekkel elválasztott XIV-XV. sz-i na69