Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Árpád-kor

Hajdúdorog-Temetőhegy (Hajdú-Bihar m.) Az 1990. évi feltárásokat a Te­metőhegyen, s három másik helyszínen folytattuk, melyek célja a honfoglalás­kori temető feltárásának befejezése, a tavaly megkezdett ásatások folytatása, illetve két új lelőhely megszondázása volt. A Temetőhegyen befejeztük az 1977 óta kisebb megszakítósokkal folyta­tott X-XII. századi köznépi temető feltárását. Ez évben a temető ÉNy-i részén dolgoztunk, mivel a többi irányban már a korábbi években megállapítottuk an­nak kiterjedését. Most mintegy 641 m 2 területet tártunk fel. A dombnak ezt a részét a szántással jórészt lehordták, ezért a most előkerült sírok igen kis mély­ségben voltak, több sírt teljesen, vagy részben elszántottak. Összesen 32 sírt tártunk fel, s ezzel a temető feltárása befejezettnek tekinthető: északon megálla­pítottuk annak kiterjedését, nyugat felől pedig az út építésekor tették tönkre a temető ezen részét. így a temetőben feltárt sírok száma: 515. (Az idén az 585­616. sz. sírok kerültek elő.) Az idén egy jórészt elszóntott lovassírt is leltünk (587). A szokványos kóznépi leletanyagból említésre méltó az 590. sírból előkerült gyöngysor: a pasztagyöngyöket ezüstszalaggal díszítették; a 616. sírtól nem messze előkerült Salamon-dénár, valamint ugyanezen sír kettős gyöngysora. E temetőrészen több helyen is észleltük a cserkészósatás nyomait. A Kati-dülóben a templom körüli temető feltárását folytattuk, pontosabban: a tavaly kijelölt szel­vényűnk akkor fel nem tárt mintegy 48 m2-nyi részét tártuk fel. Újabb 14 sír került elő, főként a hajótól DNy-ra ós Ny-ra. Egyelőre úgy tűnik, hogy a templomtól É-ra nincsenek sírok. A leletanyag legszebb darabjai a szórványként előkerült gótikus övcsatt, valamint két karperec. A sírok egy része most is téglával volt kirakva, egy eseben jól megfigyelhető volt a koporsó nyoma. A templomdombtól délre - ahol már tavaly kutattunk az egykori falu után az idén árkokkal mintegy 100 2 m területet tártunk fel. Egy nagy hulladékgödör került elő, betöltésében nagy számú Árpád-kori edénytöredéket, állatcsontot leltünk, továbbá néhány ugyan­ilyen korú téglatöredéket. Az edénytöredékek (cserépüst, fazék, palack) alapjón az objektum a XII—XIII. századra keltezhető. Különösen figyelemre méltó egy pa­lack gazdagon díszített nyaktöredéke, amely a közölt leletanyagban eddig isme­retlen. A Kövecses-halmon a korábbi terepbejórás alkalmával megállapítottuk, hogy a szántással egy templom kórüli temetőt pusztítanak, az ÉK-re lévő domb­háton pedig Árpád-kori és szarmata edénytöredékeket leltünk. Az idén közvetlen a magassági ponttól K-re mintegy 38 m 2 terűletet tártunk fel. Több újkori és ko­rábbi beósóst figyeltünk meg, továbbá egy árkot, amely talán a kiszedett temp­lomfal alapozási árka lehet. Az árokból középkori téglatöredékek is előkerültek. A megfigyelést azonban csak további feltárással igazolhatjuk. A munkát igen megnehezíti, hogy e terület a Hajdúböszörmény-hajdúdorogi utat kísérő erdő­sáv területére esik. A területen 4 sírt leltünk az egyikben a koporsó nyomait és vasalását találtuk, a másikban pedig egy darabokra törött Árpád-kori pénzt, amelyet a tisztítás előtt nem tudtunk pontosan azonosítani. A községtől Ny-ra fekvő Zajgatóban, Ancsán József tanyájánál ez egykori tulajdonos fiának elmon­dása szerint 1955-ben agyagkitermelésekor egy lovassír került elő, amelyet a 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom